Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXI. Ferencesek és a Szentföld. Irta: P. Takács Ince O. F. M

a mohamedánok között ők képviselték azt a felsőbb erőt, mely megedzi a lelkeket; ők voltak ott a föld sava és a világ világossága. De ezenkívül vannak bizonyítékaink arról is, hogy a hitetlenek között eredménnyel dolgoztak, bár a mohamedán nehezen formálható. A fanatizmus ugyanis és az érzéki­ség nem alkalmas az igazság befogadására. így VI. Kelemen (1342—1352.) Si Christi fideles kezdetű bullájában ünnepli fra Antonio d'Alessandriát (1348. március 17.), mint aki 25 évig működött a Szentföldön és a hitetlenek közül sokakat megtérített. 1). Örvendetesebb volt a szakadár és eretnek egyházakból a katholikus egyházba vissza­térők száma. E téren gyakoriak voltak a csoportos katholizálások is. Például 1692-ben Szent Ferenc fiai visszavettek Betsaurban (Bethlehem) több mint ötven görög szakadárt; Názárethben pedig 1741-ben 221-et. 2) A ferencrendiek azonban nem túlságosan lelkesedtek a görögök megtéréseért. Bíz­vást jóelőre számíthattak a szakadár papok részéről legtöbbször bekövetkezett támadá­sokra, rágalmakra, vádaskodásokra- S ha mégis történtek ilyen tömeges katholizálások, annak kulcsát a ferencesek okszerű lelkipásztori munkájában lelhetjük fel. Egy-egy erő­sebb lökést adott az unió elfogadására maguknak a görög hívőknek elkeseredése papjaik ellen, akik keveset foglalkoztak híveikkel, vagy egyáltalában nem törődtek velők. A híres P. Lorenzo Cozza szentföldi kusztos, (1709—1715), később biboros, írja a konstanti­nápolyi francia követnek, hogy a görögök veramente sono malissimamente governali— a legrosszabbul vezetvék, úgy, hogy sokan közülök oly elszántan akarnak katholizálni, hogy be nem fogadás esetén inkább készek törökökké lenni, semhogy görög hitben maradja­nak/') A szentföldi ferencesek voltak legtöbbször a római Szentszéknek eszközei és közvetítői a keletiek uniójában. így közvetítettek ők a nesztorian Kháldok és az apostoli Szentszék között, mely munkálkodásuk a kháldok egyrészének visszatérésére vezetett. 4) Hogy mily sikerrel dolgoztak e téren, fényes bizonyság erre, hogy az előbb megneve­zett P. Cozza kusztos idejében, a ferencesek ernyedetlen buzgósága eredményeképen, több egyházi előkelőség is katholikussá lett. így sikerült Samuel Capassulis-1, Alexandria görög pátriárkáját (1712—1715.), Cyrill, Damaszkuszban székelő aníiochiai görög pátriár­kát (1714.) és Arutin cyprusi örmény püspököt (1714.) az uniónak megnyerni. 6) A ferencesek ebbeli apostoli működése annál intenzivebbé és nagyobb mérvűvé vált, minél szélesebb körben települtek le a szentföldi atyák Előázsia és Egyptom egyes városaiban. Ma már a Custodia Terrae Sanctae ferencesei ott vannak Júdeában, Galileá­ban, Cyprus szigetén, Föníciában, Szíriában, Ciliciában, Örményországban és Egyptom­». . . praedicando Dei evangelium infidelibus ipsis eorumque plures convertendo ad fidem catholi­cam« v. ö. Biblioteca IV. 403—404. 2) Almanacco di Terra Santa. Gerusalemme, 1923.; 5., 10., 14. old. : )) P. Golubovich : Biblioteca etc. Nuova serie. IV. k., 1924., 358. 4) P. Leonardus Lemmens : Relationes nationem Chaldeorum inter et Custodiam Terrae Sanctae (1551 — 1629.). Az Archiv. Franc. Hist, folyóiratban; XIX., 1926, 17—28. 5) V. ö. F. Livario Öliger 0. F. M. : Vita e diarii del card. Lorenzo Cozza. A P. Golubovichtól szer­kesztett Biblioteca új sorozatának III. kötete 52. old. Az erre vonatkozó akták a IV. és V. kötetben talál­hatók e címen: At ti del Reverendissimo P. Lorenzo Cozza custode di Terra Santa. 1924, P. Eutimio Castellanitól. O. F. M.

Next

/
Thumbnails
Contents