Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XIX. A ferencesek hatása a hitélet fejlesztésére. Irta: Bötcskey Ödön O. Cist

töket rendelt és minden szombaton egy ünnepélyes szentmisét.

1) Ez a gyermeki ragaszkodás Isten anyjához érthetővé teszi a rend fiainak azt a törekvését, hogy égi pátrónájuk tiszteletére és e tisztelet széleskörű elterjesztésére minden kínálkozó alkalmat megragadnak. Nem egy Mária-ünnepnek hosszú időn keresztül a ferencesek az egyedüli megiinneplői, akiktől azután az egész egyház átveszi a náluk már bevált ünnepet. Ott van pl. Sarlósboldogasszony ünnepe (Visitatio B. M. V), amelyet a legrégebbi időben Keresztelő Szent jános születése napjával együtt ült meg az egyház és csak lassanként lett önálló ünnepé. A Le Mans-ban 1247-ben megtartott zsinat már mint önálló ünnepet említi. Szent Bonaventura a Pisában 1263-ban megtartott egyetemes rendi gyűlésen keresztülvitte, hogy ezt az ünnepet egész rendje elfogadta. És mivel az egyház a ferencesek Breviáriumát és misekönyvét vette alapul, ez az ünnep is elterjedt a világi papság és hívek körében is. Végre VI. Orbán pápa az egész világra kiterjesztette az ünnepet.

2) Ugyancsak Szent Ferenc rendjének köszöni elterjedését a Boldogságos Szűz eljegyzésének ünnepe is (Desponsatio B. M. V.). III. Pál pápa volt az, aki megengedte a ferenceseknek, hogy a Boldogságos Szűz eljegyzéséről külön officiumot mondhassanak. Az 1541 ben megtartott mantovai egyetemes gyűlés ezután elrendelte, hogy ezt az ünnepet az egész rendben meg kell ülni. XIII. Benedek pápa 1725-ben kiterjeszti ezt az ünnepet az egyház-államra, ahonnan lassankint elterjedt az egész egyházban.

3) — Sokan a ferenceseknek tulajdonítják a Boldogságos Szűz bemutatásának ünnepét (Praesentatio B. M. V.) is, amely a keleti egyházban már a VIII. században szokásban volt, míg a nyugati egyházban csak jóval később találjuk meg ennek az ünnepnek nyomait. Minden valószínűség a mellett szól, hogy szerte a világon a ferencesek voltak ennek az ünnepnek elterjesztői. — A reggeli és esti Urangyalára való harangozás szokásbavételének időpontja nem állapítható meg biztosan. Történetileg mindenesetre tarthatatlan az a nézet, mintha ezt II. Orbán pápa rendelte volna el a clermonti zsinaton. De az bizonyos, hogy a ferenceseknél a XIII. század közepén már találkozunk ezzel a szokással.

4) A déli harangozásról viszont bebizonyított tény, hogy azt III. Kallixtus pápa rendelte el 1456-ban. Ezt a szép szokást és a harangszó hívására való imádkozást a >) Mariotti : L'immacolata concezione. 47. 1. — 2) Schulting: Bibliotheca Ecclesiaslica. II. 2. — Holzapfel i. m. 228. 1. — Dr. Hugo Dausend i. m. 15. 1. — Holzapfel i. m. 226. 1. — Wetzer-Welte : Kirchenlexikon VIII. 826. I. — 4) Holzapfel i. m. 2^8. 1. — M. Bihl : Tübing. theolog. Quartalschrift. LXXXVIII. (1906.) 436. 1. SZÍ EN A

1 SZENT BERNARDIN.