Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XIX. A ferencesek hatása a hitélet fejlesztésére. Irta: Bötcskey Ödön O. Cist

az év négy különböző szakában,

1) amelyeket azután az idők folyamán az egyház is átvett a ferencesektől. — A megrázóan felséges »Dies irae« szerzőjének Tommaso da Celanot tartják, akit 1213-ban maga Szent Ferenc vett fel rendjébe. Egy protestáns író erről a felséges költeményről így nyilatkozik: »Uno omnium consensu sacrae poeseos summum decus et ecclesiae latinae y-nj/rjhov est pretiosissimum.

2) Vagy ott van a »Stabat Mater« csodálatos szépségű himnusz, amelynek az 1306-ban elhalálozott Jacopone da Todi a szerzője. Sokan III. Ince pápának, mások Szent Bonaventurának és Clairvauxi Szent Bernátnak tulajdonították, de Ambrus Kienle a szerzőség babérkoszorúját a Szent Ferenc rendjének e kiváló és költői vénával hűségesen megáldott tagjának ítélte oda. A Fájdalmas Szűz ünnepének (Festum Septem dolorum B. M. V.) behozatala után ez a himnusz Sequentiaként belekerült a misekönyvbe is. A XV. század végén már 8 német és 11 francia misekönyvben akadunk rája. XIII. Benedek pápa 1727-ben a Fájdalmas Szűz ünnepét az egész keresztény világra kiterjesztette és akkor ezt a himnuszt a misekönyvben is és a Breviáriumban is meghagyták.^) És most tartsunk egy szemlét Szent Ferenc rendjének ama ténykedései felett, amelyekkel a Szentháromság, a Boldogságos Szűz és a martyrologium számos szentjének kultuszáért mint kezdeményezők, mint kitartó hitvallók és propagálók léptek sorompóba a századok során, hogy a Szent rendalapítónak parancsát követve, a hitéletet elmélyítsék, intenzívebbé tegyék és a híveket életszentségre vezessék. A Szentháromság ünnepéti Festum SS. Trinitatis) a XIII. században már sok helyen megünnepelték ugyan, de általánosan még nem volt ez az ünnep elterjedve. Szent Bonaventura miniszter generális 1260-ban ennek az ünnepnek megülését egész rendjére kiterjesztette és az ünnep officiumát Johannes Peckam újra átdolgozta. A ferencesek rendjének óriási elterjedtsége hatalmas lökést adott az ünnep elterjedésének is, míg végre XXII. János pápa 1334-ben az egész világra nézve kötelezőnek elrendelte annak megülését

4) De nagy szerepe volt Szent Ferenc rendjének Szent József tiszteletének propagálásában is. Az Assisiben 1399-ben megtartott rendi káptalan egyik határozata kötelezővé teszi az egész rendre nézve Szent József officiumát. Különösen sokat fáradozott Szent József ünnepének elterjesztésében Szent Bernardino da Siena és Bernardino da Bustis. Végre 1621-ben elsőízben ülték meg parancsolt ünnepként ezt az ünnepet.') XIII. Benedek pápa 1729-ben Szent József nevét felveszi a Mindszentek-litániájába, IX. Pius pápa pedig 1870-ben az egész egyház patronusává teszi meg Szent Józsefet. Szent Ferenc egyik legbuzgóbb tisztelője volt a Boldogságos Szűznek. A gyermek rajongó szeretetével csüggött Isten anyján és ezt a szeretetet beleoltotta fiainak szívébe is. A nagy rendalapítónak tiszteletét és szeretetét legjobban bizonyítja az a ténye, hogy egész rendjét a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta, akinek tiszteletére szigorú böj') Dr. Bernhard Schäfer: Das kleine Officium der seligsten Jungfrau. Münster, 1894. 139. 1. — 2) Wetzer-Welte: Kirchenlexikon III. 1734. 1. — :

i) Wetzer-Welte : Kirchenlexikon. XI. 692. 1. — Holzapfel i. m. 225. 1. — Dr. Hugo Dausend i. hi. 15. 1. — 5) Holzapfel i. m. 228. 1. — Dr. Hugo Dausend i. m. 16. 1.