Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVIII. A ferences szónoklat szelleme. Irta: Brisits Frigyes 0. Cist

ipse de scripturis adlegi, quod meditanti et revolventi satissimum est. Non pluribus indigeo, filii, scio Cristum pauperem crucifixum,akkor tudjuk megérteni, mit jelentett a skolaszticizmus,

2) amellyel együtt tűnt fel a könyvek, iskolák, kiképzés kérdése is, azaz a cselekvő tudásnak, amely eddig uralkodott, átváltódása elméleti tudássá. Érthető, hogy a rendben a történeti fejlődés okozta nyugtalanság mellett ez az újabb irány is fokozza a belső élet izgalmait, s ez a szent beszéd szellemének egységét is átmenetileg megzavarta. így áll elő az a helyzet, hogy a rend prédikáció szempontjából is megoszlik. S míg egyfelől a rend egyrésze a 1219. óta, IX. Gergely pápa és Cortonai Illés befolyása alatt átveszi a század tudományos irányzatát s a rend céljának s szellemének megfelelően próbálja áthasonlítani, azalatt a másik rész: »In pauperibus tuguriolis plus studebant poenitentiae agendae, quam philosophicis aut teologicis disciplinis addiscendis humilitatem et saeculi fugám quam maxime medibantur; timebant per inflantem scientiam posse perfligari et sacrarum semina virtutum sterilescere.«

:

i) Lassan azonban mégis bevonul a skolaszticizmus szelleme a rendbe, amely felállítja a maga skolasticizmusát') s a 44. egyetemi káptalan már így határoz: Omnes docti studentes — exerceantur alternatim praedicationibus tarn in conventu, quam — extra conventum, ut tribus lectioni, dispitationi atque praedicationi simul assuescant.«

5) Ebben a nagy szellemi irányváltozásban legelőször elváltozott magának a ferences szónoklatnak a szónoki alakja. Olyan nagy egyéniség, mint pl. Páduai szent Antal, a régi szellemet még át tudja menteni az új formákba s a kettőt úgy tudja összeegyeztetni, hogy azon az új alakiságok változásai alatt is érezni lehetett a ferences beszédek eredeti szellemének illatát. Hasonlóképen megmentette ezt a szellemet és skolasztikus irányt Regensburgi Berthold. Ennek szónoki iskolája nevelte az egész német egyházi beszédet.

0) Általában azonban a ferences szónokokon is igen érzik a humanizmus szelleme. Dante, Petrarca éppen úgy helyet foglal olvasmányműveltségükben, mint Cicero, Seneca, Vergilius, Ovidius, Plinius és Seneca.

7) Az a hatalmas szerafikus tűz, mely hevítette a szónokokat, össze tudta ugyan olvasztani azt a különböző műveltségtartalmai, azonban bizonyos, hogy a ferences prédikáció ama nagy virágzása, amelyben a XIII. és XV. században része volt, jórészt ennek köszönheti hanyatlása egyik okát, ez vezetett a Menőt és Maillard szónoki stílushoz. A skolaszticizmus másik nagy hatása volt a ferences prédikációra az, hogy formailag művésziebbé alakította. De ugyanekkor megfosztotta az alkotás ama önkéntelenségétől is, amely addig ízét, zamatát alkotta a ferences szent beszédeknek. Mindenhol feltűnik az elméleti rendszerezés, a subtilis okoskodás, a dialektika uralma. Bonaventura Olaszországban éppen úgy rendszert alkot a mystikában, mint Duns Scotus és Roger Bacon a logikában s ez természetesen hatással van a szónoki beszédek belső kiképzésére is. Sajátságos azonban, hogy e virágzás idején, a XV. században a vezető szónoki ') Vita Secunda. C-XLVIII. — a) Felderer. I. m. 112-121. — a) Hefele : I. m. 12. — 4) Holzapfel: I. m. 272—78. — 5) Hefele: I. m. 14. — ü) Cruel: Geschichte der deutschen Predigt im Mittelalter. Detmold, 1879. 609. 1. — Franz Gőbel: Die Predigten des Franciskaner Berthold von Regensburg. 1906. IV —VII., XVII—XIX. — 7) Hefele: I. m. 15—18.