Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVIII. A ferences szónoklat szelleme. Irta: Brisits Frigyes 0. Cist

sapientiam discens et aeternae lucis irradiatus fulgoribus de scripturis non infime sentiebat. Penetrabat enim ab omni labe purum ingenium mysteriorum abscondita et ubi magistralis scientia foris est, affectus introibat amantis. Legebat quandoque in sacris libris et quod animo semel iniecerat, indelebiter scribebat in corde. Memóriám pro libris habebat, quod non frustra semel capiebat auditus, quid continua devotione ruminabat affectus. Hune discendi, legendique modum fructuosum dicebat, non per millesios evagari tractatus. Verum habebat, qui desiderio vitae-aeternae nihil praeponeret. Asserebat autem scientiatum ad scientiam Dei facile perventurum eum, qui scripturae inlendens humilis non praesumptuosus inquireret.« Ez a szellem az, amelyből szinte földöntúli báj ragyog, amikor ilyen életalakításai vannak : »Nonnunquam vero talia feciebat (S. Franciscus.) Dulcissima melódia spiritus intra ipsum ebulliens exterius gallicum dabat sonum et vena divini susurri quam auris eius suscipiebat furtive, gallicum erumpebat in iubilum. Lignum quandoque ut oculis vidimus, colligebat a terra, ipsumque sinistro bracchio superponens anulum filo flexum tenebat in dextera, quem supra tuellam trahens per lignum et ad hoc gestus repraesentans idoneos gallice cantabat de Domino. Terminabantur tota haec tripudia frequenter in lacrymas et in passionis Christi compassionem hic ivbilus solvebatur.«

2) Ennek a szellemnek a fényében ragyog Szent Ferenc fiainak ez a jellemzése is: »Casti amplexus, suaves affectus, osculum sanctum, dulce colloquium, risus modestus, aspectus jucundus, oculus simplex, lingua piacibilis, responsio mollis, idem propositum, promptum obsequium et indefessa manus.«

;) Ez a szellem volt az az újság, amely meglepte korát s amely elsősorban Szent Ferenc századának éppen szellemi képviselőit vonzotta egyénisége felé: »Ibi etiam sapientes orbis et litteratissimi viri, quorum copiam super omnem terram Parisius maximam ex ore producit, Franciscum virum idiótám et vere simplicitatis, totiusque sinceritatis amicum humiliter ac devotissime venerentur, admirantur et colunt.« 4) Ennek a szellemnek nyoma végig vonul a franciskánizmus minden megnyilvánulásán. Theológiája ismeretelméletének alapiránya, akár Bonaventura mysticismusára, akár Duns Scotus finom rendszerére, akár Bacon empirizmusára gondoljunk, voluntarisztikus jellegű. Társadalmi hatásának erősen szociálpolitikai jelentősége is ebből az irányból táplálkozik. A művészetre gyakorolt inkább ihlető, mint a magateremtő erejét is ez a szellem magyarázza. Az irodalomban a nemzeti, helyesebben a népies nyelv művelésének s fenntartásának nagy, szinte tipikus szeretetét csak ez a szellem fejleszthette ki s tartotta fenn.

5) Volt ennek a szellemnek a franciskánizmus egyik legsajátosabb s legtermékenyebb tevékenységének: az igehirdetésnek alakjára és belső formájára is valami egyénivé alakító ereje ? Teremtett ez a szellem új szónoki stílust, új irányt, új nyelvet, új alakot ? ') Thomas Celano: Vita secunda S Francisci Assisiensis. Romae ls80. c. LXX. ?) Vita secunda. C. LXXII. 3) Thomas Celano: Vita prima S. Francisci Assisiensis. Romae 1880. c. XV. 4) Vita prima. Tertium opusculum. 5) F. Imle : Der Geist des heiligen Franciskus und seiner Stiftung. Rettenburg 1920. 119—150. 200—213 1.