Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVI. Duns Scotus és a ferences bölcselők. Irta: Dr. Trikál József

Duns Scotus és Szent Tamás valójában csak néhány pontban térnek el egymástól. Voltakép mindkettő a XIII. századnak a gyermeke. Duns Scotus bölcseletében eredeti ez a mindent benső egységben átfogó szemlélődés, amely rányomja bélyegét a legelvontabb logikai kérdésekre is. Duns Scolus bölcseleti alapgondolata egy ontológiai eszme, mely szerint a világban végső elemében minden ugyanaz. A világ ősi anyaga mindenben benn van és minden ebből a közös ősi anyagból ered. Angyal, emberi lélek, állat, növény végső alapjában DUNS SCOTUS, A »DOKTOR SUBTILIS« TEMETÉSE. egy közös állagból bontakoznak ki. Mi az a közös állag? Nevezzük anyagnak? Az anyag fogalma a hétköznapi használatban nagyon is durva és nyers. Ma tudjuk, hogy az anyag elektronokból, — az elektronok pedig energiákból állanak. Az energiák viszont erők! De még az erő sem elég finom Duns Scotus szemléletének ábrázolására. Az erő mögött is kell valami még finomabb, még lágyabb valaminek lennie, amelyből az anyag és a szellemvilág kisarjadzott. Ugyanis minden, ami csak létezik, egyrészt képesség, másrészt valóság. Képesség, amennyiben fejlődhetik. Valóság, amennyiben bizonyos fokban már kifejlődött, Szellem, lélek, állat, növény mind fejlődésben vannak. Mind a homályból a fénybe, a meghatározatlanból a meghatározottba, a lehetőségből a valóságba mennek át. És miért ? Mert mindenben van homály, meghatározatlan és képesség. Egyedül az Isten a tiszta forma.