Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVI. Duns Scotus és a ferences bölcselők. Irta: Dr. Trikál József

tévedéseiket és megtanítod őket az igaz tudományokra; ha szereted az egyszerű embereket, mint az Úrnak trubadurja költeményeket énekelsz nekik; ha szereted a nagy lelki kirobbanásokat, művésszé válsz, hogy ihletett színekkel, vagy finom vonalakkal, vagy izzó melódiákkal ragadd a lelkeket a Végtelen felé. így lobbant lángra 1221. után minden tudomány, minden művészet a testvérek között. Rájöttek a nagy igazságra, hogy sancía rusticitas sibi solum prodest, — a jámbor paraszti lelkület csak önmagának hasznos — míg a műveltség, a tudás, világot hódító erő. De a tudománynak is csak akkor van ütő ereje, ha élettel és lélekkel van tele. Multa enim scire et non gustare, quid valet. Kifárad előbb-utóbb a test is, ha a léleknek nincs már a tudományban vigasztalása, öröme. így alakult ki Szent Bonaventura DUNS SCOTUS, »

DOCTOR SUBTILIS' ÉS JELESEBB TANÍTVÁNYAI. szavai nyomán a ferences lélek jelszava: Prius uncito dein speculatio. Alii (sc. Praedicatores) principaliter intendunt speculationi, a qua eliam nomen acceperunt et postea unctioni. Alii (sc. Minores) principaliter unctioni et postea speculationi. Et utinam iste amor vei unctio non recedat a Cherubim. Könnyebb azonban törvényt felállítani, mint betartani. A tudománynak épp úgy megvan a szívet húzó ereje, mint a kenetességnek és csoda-e, ha végül a száraz gongondolatok a szívet is kiszárítják és a kenetet is elpárologtatják. Érezte ezt Szent Ferenc is. Praeodorabatur etiam tempóra non longe venire, in quibus occasionem ruinae fore scientiam sciret, spiritus vero fulcimentum spiritualibus intendisse. Sajnos, ezt meg is élte. Et dicebat: Multi sunt, qui totum Studium suum et sollicitudinem suam diu noctuque ponunt in scientia, Dimittentes vocationem suam, sanctam et de votam orationem.