Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XII. Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. Irta: Dr. Vargha Dámján O. Cist.

telenül téves. Ugyanígy téves a Szent Ferenc halálának évszáma is: »kimulék ez halandó világból ezön időben, mikoron imának Ur-Fiú születetnek utána ezer kétszáz harminc esztendőben. Sziz szent Ferencz patriarcha atyánknak innepéről az Érdy-kézirat 567 572. lapjain olvasunk szép prédikációt. Rövid bevezetés után az »Epistola«*) szövegét közli, megkülönböztetetten gondosan írt barát-gót betűkkel, a Szentírás szövege iránt való tisztelet kifejezésére. Utána a szent szöveghez fűzött gondolatai kapcsán rámutat Szent Ferencnek rendkívüli érdemeire és lelki nagyságaira. Mintha bizonyos nagyobb ihletettséget kérne felülről a prédikáció szövegének megírásához, amint a kódex-lap hiteles szövege maga igazolja. (A szöveget lásd a 105. és 106. lapon). A Szent Ferenc-beszéd is három részre, tanúságra, oszlik. Az első tanúság keresi Szent Ferenc földi küldetésének célját e szavakkal: »miokáért támasztá Ur-Isten ez szentséges atyánk Szent Ferencet . . . ilyen módon, időnek utolsó részében, ez világra ennen sebeinek hasonlatus ereivel, penitencia-tartásnak sulságával-prédikálásával és mind az világon az szent apostoloknak módjok szerént tétova-való futosással.« Szentírásbeli doktorok beszéde alapján felel a felvetett kérdésekre, mondván: »mi lénk oka mint ez-ilyen szentséges dolognak. Ur-Isten Szent Ferenc atyánkat az ő sebeivel azért küldé ez világra, hogy e megaszott, száradott és hidegödött, — isteni szeretet nélkül való sziveket felgerjesztené és gyullasztaná és hogy inkább meghinnének őneke olyan nyilvánvaló jegy alatt; mert tulajdon ez világnak üdvösségeért bocsájtatott volna Isten Fiának pecsétjével«. Tovább is részletezi még a karthausi szerzetes Szent Ferenc földi hivatását »Ur-Isten az elveszett világgal ilyen segítséget tett: elküldötte Szent Ferencet, aki példájával és regulájával »mindez világnak és ennen testeknek gonoz kívánsága után eredöt«-teket, valamint a resteket fölindítsa, az álmosokat fölserkentse, a bűnösöket megrettentse, a félelmeseket meglelkesítse, az vakmerőket megfeggye, az jókat-igazakat megbátorojtsa, az tökéleteseket megtüzesítse és a holtakat föltámassza (568. 1). Ilyen fönséges hivatásra küldötte az Úr az Érdy-kódex szerint Szent Ferencet és rendjét (fiait). A második tanúságban öt szakaszra osztva Szent Ferenc atyánk lelki érdemeiről szól a kézirat, mondván, olyan Szent Ferenc, »mint az nemes szépillatu patika kilenbkilenb drága kenetekkel és kinccsel belrakott szekrény«. Im ez »öt jeles jószágok feljebben valának őbenne«. Első az isteni könyörületes kegyesség. És ennek igazolására Szent Bonaventura könyvéből idézve, példát mond el az irgalmas szeretet gyakorlásáról. Mikoron egyszer egy szegényt hevon (üresen) bocsátott volna el alamizsna nélkül, annakutána megkeseredék rajta, kezde nagy szive-szakadással rajta bánkódni, úgy mint felette bünt tett volna. Nem tűrheté, de nagy hamarsággal utána futamék és nagy bőven alamizsnát ada őneki és felfogadá ott Ur-Istennek, hogy soha szegényt »hiába« el nem bocsátana. — Kiért — mondja tovább kódexünk — nagy bőséges isteni szeretséget és malaztot nyere ő is érette Ur-Istentől annak utána gyakorta teszi vala — fűzi hozzá tovább kéziratunk irója, — hogy szegényeket etet-itat vala, ruház vala, fereszt, nyugodt (nyugalmáról gondoskodik) vala, úgy hogy lassan-lassan ugyan természetté váltóztatá önönmagában az szent irgalmas kegyességet, kiért méltán érdemié ő is az örök boldogságot. — Jelen elbeszélésünk a latin eredeti forrásokban ismételten megtalálható. (Spec. perf. stb.) *) Feltűnő a karthausi szerzetes eljárása abban, hogy Szent Ferenc prédikációjában nem a Confessorok ünnepére hivatalosan előírt szentírásrészietet idézi lectióul, amint ezt megtaláljuk a Virgina-kódexben és egyébütt, hanem a Sz. Pál, Gal VI., 12, 14, 16, 17.