Elöljárók aranykönyve (Gyöngyös 1944)

VI. FEJEZET. Az elöljáró ötödik szárnya: A körültekintő ítélethozás

VI. FEJEZET. AZ ELÖLJÁRÓ ÖTÖDIK SZÁRNYA: A KÖRÜLTEKINTŐ ÍTÉLETHOZÁS. 1 A szeráfi elöljáró ötödik szárnya a figyelmes itélethozás és a tennivalók előzetes megfontolása. Hogy mennyire nem nélkülözheti ezt a lelkipásztor, Salamon példája igazolja. Amidőn Isten alkalmat adott néki, hogy tetszése szerint bármit kérhessen, semmi mást nem vett figyelembe, hanem bölcsességet kért szívébe. E nélkül gyöngének érezte magát a nép helyes kormányzására : „Adj tehát szolgádnak értelmes szívet, hogy Ítélni tudja népedet, megkülönböztethesse a jót és a roszszat." (1) A Bölcsesség könyvében pedig így kiált fel : „Hozzátok vagyon tehát szavam, ti királyok, hogy bölcsességet tanuljatok és el ne essetek." (2) „Nos hát, királyok, okuljatok ! Földnek itélői,tanuljatok." (3) Az elöljáró a rábízott nyáj pásztora, s ha ő maga eltéved, nyája szétszórva elzüllik és tönkremegy. Amint a szem az egész test világossága, úgy a pásztor is fáklya nyája előtt. Az Úr így mutat pásztoraira : „Ti vagytok a világ világossága." (4) Azaz a szem világosságától, vagy homályától függ a test egyenes, vagy bizonytalan járása. 2 Az elöljárónak tehát kettős irányú körültekintésre van szüksége : tudnia kell, mit és