Elöljárók aranykönyve (Gyöngyös 1944)

IV. FEJEZET. Harmadik szárny: A türelem

tett mag ver gyökeret. Akik kincseket keresnek, nagy szorgalommal túrnak föl széles földterü­letet csak azért, hogy egy szemecske aranyat vagy ezüstöt találjanak. Minden jó elöljáró annyit használ környezetének, amennyi hát­rány származnék távollétéből. A világosság is akkora jó, amekkora rosszat jelent hiánya: a sötétség. Lelkesítse az elöljárót a fáradság elviselésére az a tudat, hogy sem a sikertelen­ségben, sem pedig a közepes eredményben nem kisebb az érdeme, mint azoknak, akik a legfényesebb diadalokat ülték. Az Apostol sem azt mondja, hogy „mindegyikük a saját jutalmát nyeri majd el" előrehaladása szerint, hanem azt bizonyítja, hogy mindenki „mun­kája szerint" érdemesül majd, „mert Isten ad­ja a növekedést." (28) Többet fárad a tanító­mester a kevésbé fogékony, mint a tanulékony tanítvánnyal. Ezért annak színe előtt, aki igaz­ságosan ítéli meg a munka értékét, érdeme is több van. A terméketlen, sziklás talajon töb­bet verejtékezik a földmíves s bár gyümölcse kevesebb, de annál nagyobb értékű. A sok fáradságba kerülő tárgyakat általában drágáb­ban szokták piacra vinni.

Next

/
Thumbnails
Contents