Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
II. FEJEZET. A ferencesek a török világban
Telekessy István 1694 március 15-én Somody Bernardinus, guardiánt, általános ügyhallgatónak (causarum generalis auditor) is megtette. Abban az okiratban, melynek erejével Macripodari Jácint a szegedi guardiánt vicariusául rendelte, e püspök nagyon megdicsérte a guardiánt azért a buzgóságáért, melltyel a török területen, nevezetesen az elpusztult csanádi egyházmegyében, a jámbor kathollikusoik iránt viseltetett. Arra is felhívta a püspök a guardiánt, hogy a csanádi egyházmegye Temesváron inneni részének állapotáról küldjön Nagyszombatba jelentést. 33 9 Farkas András, szegedi guardián, 1727 március 17-én kelt, a csanádi püspökhöz (Nádasdy László grófhoz) intézett levelében mint olyan csanádi püspököt, ki a szegedi guardiánt vicariusának nevezte ki, a ifönt említetteken kívül még megnevezi! Dolny Istvánt is (1699), (Farkas Pál ff y Nándort nem említi). 34 0 Fridrich Orbán, ki Pálffy Nándornak a szegedi guardiánt (Kultsár Gergelyt) vicariusnak megtevő, 1673 aug. 6-iki levelét egész terjedelmében közli, ugyancsak a szegedi convent levéltárában őrzött levelek alapján, mint olyan csanádi püspököt, ki a szegedi guardiánt helytartójának nevezte ki. az eddig említetteken kívül megnevezi Fenessy Györgyöt is. Eszerint 1648-tól 1700-ig a szegedi guardián ok a következő csanádi püspököknek voltak vicariusai: Zongor Zsigmond-, Pálffy Tamás-, Macripodari Jácint-, Pálffy Nándor-, Kéry János-, Fenessy György-, Tielekessy István- és Dolny Istvánnak. Egyik forrásunk sem említi Tarnóczy Mátyást és Rohonczy Istvánt (Zongor és Pálffy Tamás közt), továbbá: Dvornikovics Mihályt (Fenessy és Telekessy közt) a jelen üggyel kapcsolatban. Ezek a csanádi püspökök tehát, úgy látszik, még a vicarius kinevezését is elmulasztották. Ennyit a főpásztorokról. Szóljunk most valamit a nyájról és a pásztorolkról. Á török uralom idején Boszniában, csak úgy, mint ma, egyrészt a mohamedán vallásra tértek, másrészt a görög keleti vallást követők mellett a kathoiikus csak kisebbségben, — a régi Szlavóniában és a Szerémségben pedig (hogy ezeken mit kell érteni, Id. fent, az I. fej. 3. §-ának elejét) a katholikusok többségben voltak. Magyarországnak a török hódította részeiben a magyar nemzetiségűek túlnyomó többsége a kálvinista vallást követte. Lakták még e részeket görög-keleti szerbek és oláhok. Mindezek mellett a magyar és egyéb nemzetiségű katholikusok csak kisebbséget, hogy hasonlattal éljünk: 33 9 Szilády Áron és Szilágyi Sándor : A szegedi convent levéltárából. Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. II. köt. 329., 335—337., 341., 342, 340 Prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. Az Esterházy Imre primás idejebeli iratok közt. 699. sz. a.
