Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
Mintegy a XIX. század közepétől 1895-ig a ferenerendiek Magyarország és Ausztria segítségével, de a maguk és a nép szegénységéből is, a plébániák számát 42-ről 94-re, a templomokét 3-ról 61-re emelték. 1881-ben XIII. Leo pápa megszervezte a boszniai hierarchiát. Ekkor a 94 plébánia közül 35 részben a sarajevoi: (boszniai) érsek, részben a banjalukai püspök szabad! adományozása alá került; ámde, világi papság híján, 1895-ben e plébániák legnagyobb részét is ferencesek kezelték. Az imént említett esztendőben a bosnyák—argentínai provincia kebelében 9 convent, u. m. a sutjeskai, a fojniicsa'i, a kresevoi, a livnoi, a gucagorai, a plehani, a tolisai, a petricevaci és a jajcei, — és 2 residentia, u. m. a ramai és a sarajevói virágzott. 16 9 3. Megjegyzés a Provincia Bosnae—Croatiae-ról. Az, 1514-ben a boszniai vicariatusból kiszakadt bosnyák-horvát (Bosnae-Croatiae) provinciának megalakulásakor Horvátországban a cetinjei és a corbaviai őrségben 16, Dalmáciában a tersatoi őrségben 17 0 8 és Szlavóniában a greberci őrségben 5, tehát összesen 29 conventje volt. Ekkor még az itt nevezetteken kívül más országokban e provincia nem birt conventekkel. 1648-ban e rendtartománynak Horvátországban 2, Istriában 1, Friaulban szintén 1, Krajnában 3, Stiriában ugyancsak 1 és Szlavóniában 5, tehát összesen 13 conventje állt fenn. 17 1 1878-ban e provinciát, melyet, mint már fent említettük, a XVII. században már nem Provincia Bosnae-Croatiae-nek, hanem Provincia CroatiaeCarnioliae S. Crucis-nak, Szent Keresztről nevezett horvát-krajnai-nak, az újabb időkben pedig csak Provincia Camioliae-nak, Szent Keresztről nevezett krajnai-nak is hívták, 12 convent alkotta, nevezetesen Horvát- és Szlavonországban a jaskai, a károlyvárosi, a klanjeci, a samobori, a tersatoi, Krajnában a laibachi, a nazarethi, a ranni, 17 2 a rudolfswerthi, a steini, Görz vidékiéi! a castagnavizza'i és az osztrák tengerpart vidékén a mitterburgpisinoi. 17 3 1900-ban e provinciának tersatoi, samobori, jaskai, klanjeci és károlyvárosi (karlovaci) conventjeit, tehát azokat, melyekkel Horvát- és Szlavon16 9 1895-iki Bosma-Arg.-i Schern. 170 Tersato ima Horvátországhoz tartozik. 17 1 Glavinich Francesco: Origine della Provincia Bosna-Croatia. 1649. 17 2 Mi úgy tudjuk, hogy Rann Stiriában van és Glavinich Nazarethet is oda helyezi. 17 3 Szöllösy Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia összes szerzetes rendeinek történeti és statisztikai rajza, különös tekintettel azok irodalmi és tanügyi működésére. 1878. I. köt, 157.
