Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
Most pedtiig vázoljuk röviden külön-külön a marianus és a salvatorianus rendtartományniaik a mohácsi vész után való történetét. 8 4 A magyarországi conventualisoknak, mint előbb láttuk, 1400-ban 8 custodiájuk volt 43 kolostorral Azt is tudjuk, hogy XV. század folytán 14 conformati 1517-ben elfogadták az observantiát, vagyis bogy observansokká lettek, bizonyltja az a tény, bogy 1535-iben Següsdöm tartott káptlalanukon magukat Reguláris O b s e r V a n t i a e-nek és provinciájukat S. Mairiae-nek nevezik. És bogy e Máriatartornánybeli observansok azonosak a régi magyar conventuallisokkal, azaz, 1454 óta, reformált conventual]sokkal, bizonyítja az a tény, bogy mind az említett 1535-iki següsdi, mind az 1536-iki szegedi, mind iaz 1537-iki egri marianus káptalan határozataikban az Igali Fábián provinciális íalatt tartott 1454-i!ki egri reformáló káptalan határozataira hivatkoznak. Tehiát a marianusok observansok voltiak, azaz 1517-ben observansokká lettek és azonosiak a régi magyar conventual i sokkal. A történelmi hűség kedvéért meg Ikell említenünk, hogy a salvatorianus rendtartomány 1531. és 1533-iki káptalanának tabuláján a marianusok még mindig mint reform'a ti szerepelnek. Pl. : Mathaeus de Chwsa socerdos est licentiatus ad fratres reformatos, Csuzmai Máté atya, áldozópapot elbocsátották a reformált testvérekhez. 1533-ban: Item provisum est de quibusdam insolentibus, utpote infrascriptis, videlicet: Bamaba de Dorog, Mathaeo de Hymeseghaz, laicis, Jiacobo de Bathor, Clements de Gywla, Demetrio de Ethe et Gallo de Wyssegrad, ut data eis licentia triainseundi ad reformatos fratres (sic). Nemkülönben intézkedtek néhány dölyfösről 1, u. m. az alább Írtakról, nevezetesen : Dorogi Barnabás, Himesegyházi Máté, világi testvérekről, Báthori Jakab, Gyulai Kelemen, Etei Dömötör és Visegrfádi Gál, áldozópapokról, hogy (t. i.) engedtessék meg nekik, hogy a reformállt testvérekhez lépjenek át. Ld. Bunyitay Vince Egyht. Emi. II. köt. II. függelék. 469. és 474. lap. Továbbá Fridrich Orbán is (i. h. I. 25.) úgy adja elő a dolgot, mintha a marianusok 1517 Jben nem lettek volna observansokká. — Egyik ladaitnak sem szabad bennünket megtéveszteni. Lehet ugyanis, hogy a marianusok a valóságban még 1531-ben és 1533-ban sem követtek dlly szigorú életmódot« mint a salVaJtorianusok és ezért kivánkozott néhány salvaitorianus ő közéjük, de hivatalosan, jog szerint azok a magyar ferencesek', kiknek provinciája 1523-ban a B. Szűzről neveztetett el, már 1517 óta nem voltak reformált conventualisok, hanem már 1517 óta observansok voltak. 1. Nem voltak reformiáit conventualisok, mert a reformált conventualisok famíliája 1517-ben az egész világon és Magyarországon is megszűnt. 2. Observansok voltak, mert a reformált conventualisok 1517-ben laiz egész világon és igy Magyarországon is observansokká váltak. Az 1903/4-iki Marianus Schematismus t. i. nemcsak azt írja, hogy a marianusok 1535-iki següsdi káptalanükon magukat Reguláris observantiae-inek nevezték, hanem ezt is: Anno dein 1517 . . . deposito nomine Conventualium, Provincia Familiae Observantium se iunxiít. Ita Archivi Ordinis et Provinciáé huius Monumenta. (Továbbá: 1517-ben... e tartomány letette a c o n ven tuá 1 i s nevet és az observansok famíliájához csatlakozott. így olvassuk a Rend levéltárának és e provinciájának emlékeibein.) A salvatorianusok tehát 1531. és 1533-ban talán csak a régi szokás hatása alatt nevezték a marianusokat r eí ormál.ta k-nak, de semmiesetre sem a jognak megfelelően — és Fridrich helytelenül állitja, hogy a marianusok 1517-ben nam váltak observansokká. A marianusokat a reformati név megint csak a XVII. században illette meg, mint látni fogjuk, de ekkor már nie)m reformált conventualisok, hanem reformált observansok voltak, épp úgy, mint ugyanekkor a salvatorianusok is. 8 4 Ez előadásunkban — valamint jelen munkánkban általában — vajmi keveset foglalkozunk a magyar ferenceseknek b e<1 s ő életével, Szent Ferenc szellemének
