Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
sok és az observansok, a pápai követ közbenjöttével, új egyezséget kötöttek, melyben kimondták, ; hogy ( a magyar conventualisok úgy, mint eddig, közvetlenül a minister generálistól, a magyar vicaria öbservansai pedig ezután úgy, mint a többi ország öbservansai, az observans vicarius generális-tói függjenek. A pápa ezt az egyezséget 1502-ben megerősítette és valóban, még ebben az évben a magyar observansokat vicarius generalis cismontanus-ának kormányzása alá vetette. 6 9 Lett tehát minden megint úgy, mint 1458 előtt volt. i A magyar conventualisok és az observansok között nemcsak a minister generalis- vagy a vicarius generalis-tól) való közvetlen függés kérdésében volt viszálykodás, hanem egy másik, sokkal fájóbb dolog miatt is, nevezetesen amiatt, hogy a király, a főurak és részben az ő kérésükre, részben maguktól is az observansokhoz húzó pápák több conventet a conventualásokitól elvettek és az observansoknak adtak. (Az observansok eszerint nem csak úgy terjeszkedtek Magyarországon, — ez egyébiránt a külföldön is így. volt —, hogy számukra pártfogóik ú j conventeket alapítottak, hanem úgy is, hogy őket a nevezetit hatalmasságok a conventuálisoknak már meglevő számos conventjébe beleültették.) Caesarini Julián bíbornok, IV. Jenő pápa követe, I. Ulászló király és a magyar urak nevében bevádolta a pápánál a magyar conventualisokat, hogy budai, pesti és marosvásárhelyi kolostorukban kevésbbé tisztességes életmódot folytatnak. 7 0 IV. Jenő pápa tehát 1444-ben megengedte, hogy a nevezett 3 conventet, valamint a szegedit is a conventualisoktól elvegyék és az observansoknak adják. 1448-ban Hunyadi János kormányzó, a főpapok és a főurak az esztergomi, debreceni, lippai, szatmári és győri conventualisok ellen léptek fel, vádakkal. (Az istentiszteletet fegyeitmettlenségük és rendetlenségük miatt elhanyagolják, épületeiket nem gondozzák, egyházaik felszerelését pusztulni engedik, még el is adnak belőle, a nép mindezért elfordul tőlük.) 1455-ben Hunyadi és az aug. 6-ikán Budán egybegyűlt rendek ismét elítélően nyilatkoznak a conventualisokról és azt írják, hogy részükről készek őket az országból kikergetni. Viszont az observansokat nagyon dicsérik, mert szegénységre törekednek és buzgók. E felszólalások eredménye az lett, hogy a conventualisokat 1448. és 1492 között pápai rendeletre esztergomi, lippai, csanádi, debreceni, magyar observansok még az observans vicarius generális-sál való összeköttetésről, a neki való engedelmeskedésről sem mondtak le. Ez természetes is, tekintve az ő igazi, Varsányiéval ellenkező érzületüket. 6 9 Fridrich, i. ih. I. 14. v. ö. 12. — V. ö. Kollányi, ih, 7 0 Wadding ezt VI. Sándor páipa bullájáról szólván irja, ad. ann. 1492. — Idézve^ Nagy Béninél, i. t. 371.
