Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
Leó pápa sem hozta létre, sőt ellenkezően, a kiét tábor között még a réginél nagyobb szakadást, két teljesen ikülön renddé való alakulásuklat idézte elő, — de legalább az egy és ugyanazon rendben való kétféleséget és folytonos viszálykodiást megszüntette. 3. §. A magyar rendtartományok megalakulása és történetüknek főbb vonásai. (1. A magyarországi marianus és salvatorianus provincia. — 2. A bosnyák rendtartomány. — 3. A Bosnae-Croatiae provincia. — 4. A Szent Jeromosról nevezett dalmáciai és a raguzai rendtartomány. — 5. A Legszentebb Megváltóról «nevezett •dalmáciai rendtartomány. — 6. A magyarországi Kapiiszitrán Szent Jánosról nevezett .rendtartomány. — 7. A hercegovinai rendtartomány-jellegű őrség. •— 8. A ladislaita rendtartomány. — 9. A horvát-szlavonországi, Szent Cyrillus- és Metliodiusról nevezett rendtartomány. — 10. A cattaroi provincia. — 11. A dalmáciai harmadrendüek. — 12. Az erdélyi rendtartomány. — 13. A minoritáknak magyarországi rendtartománya. — 14. A kapucinusoknak osztrák-magyar provinciája.) 1. A magyarországi marianus és salvatorianus provincia rövid története. Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy midőn mi magyar rendtartományokról szólunk, rajtuk nem csak azokat a ferences rendtartományokat értjük, melyek Magyarországra és Erdélyre és Magyarországnak máig társországaira; Horvátországra, Szlavóniára és Dalmáciára terjedtek ki, hanem azokat is, melyek azokban az országokban álltak, illetően állnak fenn, melyek a török hódításig a magyar szent korona fönnhatósága alá tartoztak, a magyar szent korona hűbérországai voltak, u. m. Boszniában, Szerbiában, Bulgáriában, a havasalföldi és a molidvai vajdaságban. (Csak Halicsot és Lodomériát nem érintjük.) így kell tennünk nem csak a történelmi jog alapján, hanem azért is, mert a, Magyarországon és Erdélyben t és -Magyarországnak máig társországait alkotó országokban (Horvát-, Szlavontés Dalmátországban,) fennállt és a fennálló rendtartományok története anynyira összefügg a hajdan Boszniára, Szerbiára, Bolgárorsizágra, Havasföldre és Moldvára, sőft még messzebb is kiterjedő bosnyák provincia történetével, hogy ennek elmellőzésével amazt egyáltalában elő sem adhatnók. Még egy előljáró megjegyzést. Ma Horvátországnak nevezzük az egész Dráva—Száva közét és az Adriai-tenger mellékénök a magyar szent korona ;alá tartozó részét. A török hódításig azonban Horvátország csak a tengermelléke és a mai Boszniából egy kis rész volt, — a Dráva—Száva köze pedig nem volt Horvátország, hanem a Dráva és a Száva közének myugati része, továbbá a Száva és a Kulipa, valamint a Kulpa és az Unna
