Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
vissza a Clarissákat Cegléd birtokába. Ekkor a templom a reformátusok kezén volt, kiknek már (vagy talán jobban mondva akkor még lutheránus elődeiknek) 1546-ban papjuk volt Szegedi Kiss István és kik attól fogva sohasem szűkölködtek pap nélkül. Az apácák még a XVI. század közepén is gyakorolták plébánost praesentáló jogukat, mint kegyurak, de azután már nem. A váci püspök a XVII. században i;s követelt tizedet Ceglédtől. (A török iga alatt élő magyar jobbágyok sok (helyütt tovább adóztak régi magyar földesuraiknak és a múltban tized szedésére jogosult püspököknek is. Sok adat van erről a hűséges, kétfelé, török és magyar részre való adózásról a Török-magyar kori emlékekben, melyeket a török világról szóló fejezetünkben idéztünk.) 1703-ban Kollonieh felmentette az apácák birtokát (a birtokon (lakó jobbágyokat) a tized fizetése alól. 1744-ben még ki kel'Bett kötniök az apácáknak, hogy Cegléden a katholikusokat ne háborgassák és hogy a kathoiikus pap egy urasági házban lakhass ék és benne az istentiszteletet végezhesse. 1753 márc. 28-án azután Mária Terézia elvette a protestánsoktól a régi kathoiikus plébániatemplomot. 139 7 Mivel a pozsonyi Clarissák háza szűk és emiatt (nyilván tűzvész esetén) életveszedelmes is volt, II. Mátyás király — neje közbenjárására, de meg a magukat Isten szolgálatára szentelteknék használni akarva — gondoskodni akart a convent kibővítéséről. Rendeletet intézett tehát a városhoz, hogy egy pékmester házát engedje át az apácáknak. A város megkérte a királyt, hogy a ház árát az illető polgárnak téríttesse meg, szintúgy a census-i (a királyi adót) is fizettesse meg az apácákkal, végül biztosítsa a várost, hogyha a pék házán kivül még egy kanonoki házat is adatna a Clarissáknak, a kanonokok részére kárpótlásul nem fog megint egy polgári házat elvenni. 139 8 A király a város kérését teljesítette 139 9 és az apácák részére a ház átengedéséről szóló okiratot kiadta. 140 0 Ez 1615-ben történt, de a város még 16 év múlva, azaz 1631-ben sem adta át a pék házát a Clarissáknak, II. Ferdinánd király tehát, hivatkozva II. Mátyás parancsára, az imént említett év márciusának 6-ik napján meghagyta a városnak, hogy a kérdéses épületet bocsássa a szüzek birtokába. 140 1 Még ez sem fogott a városon. 1635-ben tehát a király — neheztelése és büntetés terhe alatt — megparancsolta a városnak, hogy a házat Pálffy Pál, királyi főpohárnokmester utján bocsássa az apácák birtokába, 139 7 Illésy: i. h. 139 8 Ez az 'értelme ia Conc. Exp.ban levő nagyon kusza első fogalmazványnak. 139 9 Conc. Exp. 1615. 671. máj. 2. 140 0 Ezt az utóbbi tényt az a'lább idézendő, 1631-iki forrásból tudjuk meg. 140 1 Conc. Exp. 1631. 87. márc. 6. — A királynak a parancs végrehajtására nézve a kamarához intézett rendeletét ld. Conc. Exp. 1631. 90. sz. a.
