Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
király, sem enyingi Török István életében a mórichidai ügyet nem lehetett elrendezni. Az a bizottság, melyet Mátyás király, mint láttuk, 1614-ben-Mórichidára alkart küldeni, oda sohasem mehetett ell II. Ferdinánd király tehát 1627-ben elhatározta, hogy új bizottságot fog rendelni avégett, hogy az apácák okiratait megvizsgálja, és mivel azi apácáktól elvett területeket néhai való Török István a pápai uradalomhoz csatolta, ez uradalom pedig Török halála után Esterházy Miklós gróf, nádor, kezére jutott, felhívta a nádort, hogy még a bizottság kiküldése előtt küldjön fel ő hozzá (a királyhoz) nyilatkozatot a mórichidai ügyről és majdan a bizottság munkájának útjába akadályokat ne gördítsen. Egyben a király a kamarának is megparancsolta, hogy a bizottság tagjaira és a nekik adandó utasításra nézve tegyen javaslatot. 136 7 Hogy az apácák vitája a nádorral miként végződött, nem tudjuk, de úgy véljük, jól — éppen azért, mert a Conceptus Expeditionumban az imént idézettnél több nyomát az apácák és a nádor közt való perpatvarnak nem találjuk. Azt sem tudjuk megállapítani, hogy, mint a mórichidai kolostortól elvettek, mely területek kerültek a pápai uradalomhoz és így a nádor kézére? (Az imént idézett Conc. Exp. 1627. 310. ezt mondja: quandoquidem possessio et jus in bonis et dominio Papensi pro nunc apud vos [Esterházy Miklós gróf, nádornál] est simulque vi, uti praemissum, ablata portio fundi claustrales Moriczhida reliquo corpori bonorum Papensium applicata [est] ). De azt határozottan tudjuk, hogy a mórichidai híd és vám, valamint több, a mórichidai kolostorhoz tartozott sopronmegyei, rábaközi járásbeli birtok nem a pápai uradalomhoz csatoltattak és így nem Esterházy Miklós kezére jutottak, hanem másokéra. A nagyszombati apácáknak e, más örökösökkel való vitáját és elintézését megvilágítják a következő adatok: A nagyszombati apácák már régebben pert indítottak enyingi Török Ferenc örökösei ellen a mórichidai, Szent Jakabról' nevezett kolostorhoz tartozott hídnak és vámnak erőszakos elfoglalása miatt. (Az itt említett enyingi Török Ferenc meghalt 1566-ban. Nem ő ellene indítottak pert az apácák, hanem örökösei ellen. Hogy kik azok, mindjárt meglátjuk.) Győr vármegyfe törvényszéke a perben az apácák javára ítélt. A megye ítéletét enyingi Török István (ez a» a pápai főkapitány, kiről följebb annyi sízó volt, az apácáknak mórichidai birtokukban háborgatója, az enyingi Törökök nemzetségének utolsó férfisarja, fia az imént említett Török Ferencnek, — meghalt 1618-ban) megföll ebhez te a királyi táblához, mely a megye Ítéletét megerősítetté. Midőn azonban a megye az ítéletet végre akarta hajtani, Török István a repulsio (a visszaiizés) kifogásával! élt. Ezt a kifogását a megye törvényszéke visszautasította. Török tehát új kifogás fegyveréhez nyúlt: a revocatio procuratorum-hoz (a megbízásnak a megbízottól való 130 7 G. E. 1627. 310. s'zept. 6. A király levelie a nádorhoz. 311. szept. 6. A király rendelete a kamarához,
