Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
a római Propaganda Congregatio felügyelete, igazgatása alatt is állt. Továbbá e provincia számos tagja tanulmányait Rómában végezte. Emlékeztetünk arra, amit Milley János, jezsuita-atya a XVII. században az Erdélybe jött külföldi, azaz b o s z n i aii vagy o 1 a s z tfranciskánusokróíl írt (műveltek, mint apostoli 1 missionáriusok tanult emberek, ld. az 1. részben az erdélyi rendtartomány történetében) és megemlítjük itt, hogy pl. Imbrisimovich Lukácsról, a S ó 1 y o m-ról, aki ugyancsak a gyakorlati életben működött, a kritikai történetírás megállapítja, hogy Olaszországban tanult és holta napjáig nagy műveltségű férfiú volt. 135 3 És hát a XVIII. században már zárva voltak Itália kapui a bosnyák fertencesek előtt? Végül: a bosnyák provinciának, mint e mű 1. részében láttuk, megvolt az a kiváltsága, hogy tagjai közül többeket a pápának püspöki, boszniai apostoli vicariusi kinevezésre ajánlhatott. Hogy* fér mindez össze azzal a nagy ruditas-sal, m ű V e 1 e 1 1 e n s é g-gell, melyről a püspökök és a cancellária beszéltek? Ennek a felhánytorgatása bizony nagyon is célzatos, csak azt a célt szolgáló dolog volt, hogy az atyákat a plébániáktól megfoszthassák. 135 4 1353 Margalits Ede: Kath. Szemle. 1894. 211. 1 35 4 .Semmiképp sem szándékunk, itt kimerítő képét adni a régi magyar ferenerendiek műveltségi viszonyainak. Erre egyelőre nincs is elegendő anyagunk, adatunk összegyűjtve. Ezt akkorra kell kalasztanunk, iha jelen művünket kiépíthetjük. Itt most, mivel már éppen a franciskánusok műveltségéről van szó, reá nézve csak e néhány jegyzetünket kö'zöljiík : Farkas Seraphinus (Scriptores Ord. Min. S. P. Francisci Prov. Hung, Kef, nunc S. Mariae. 1879.) Segösdi Lukácstól, ki 1490-ben lett a conventualisok provinciálisa, 1873-ig 120 írót sorol fel & régi conventualis, később marianussá lett rendtartományból. Közli életrajzi adataikat és müveik jegyzékét. Ez írók hittudományi (dogmatikai és hitvédelmi), szentírástudományi, erkölcstani (theölogia morális), egyházjogi, hitbuzgialmi, szertartás tani, a rendi szabályzatot ismertető, történelmi, életrajzi, földrajzi, utlei)ró, bölcseleti, természettani, orvostudományi, nyelv-, költészet- és szónoklattani, nyelvtörténetig régészeti, néprajzi és egyéb tartalmú müveket írtak. Többen kiadták egyházi beszédeiket és zenei műveket is alkottak. — Ugyancsak Farkas (id. h. 7-, 8.) közli azok nevét, kik a mohácsi vész előtt a conventuaJlisok közül kirjályi és királynői gyóntatók, udvari hitszónokok voltak, továbbá akiket a királyok követeikül külországokba küldtek és végül -akik érsekek, püspökök lettek Magyarországon. Mintegy 20 ilyen kiváló ferencrendit sorol fel Farkas. — Emlékeztetünk azokra a bosnyák rendtartománybeli ferencesekre, kiket a pápák a XVII. században a belgrádi és más címekre püspököknek neveztek ki. (Ld. az I. részben a török világról szóló fejezetünkét.) Az Országos Levéltár Oancellariai Osztályának .Conceptus Expeditionum gyűjteményéből, az ugyancsak az Orsz. Levélt. Oanc. Osztályában őrzött Liber Dignitatum E'celesiasticarum-ból, Fraknói Vilmosnak a magyar kirá/lyi kegyúri jogról szóló müvéből és még sok más forrásból megtudhatjuk annak n. sok ferencrendinek a nevét, akiket a XVI^ & XVII. és a XVIII. században a magyar királyok neveztek ki püspökségekre. — V. ö. erre nézve (a mohácsi vész utáni időre nézve) Farkas-1 is (i. h. 8., 9.) A magyar királyok kinevezte ferencrendi püspököknek is legtöbbje a boszniai rendtartományból került ki. (Műveletlen volt-e tehát ez a rendtartomány?) — Mikor a, salvatorianus rendtartomány, az 1600 körüli Időkben, annyira elpusztult, hogy maga képtelen volt növendékei számára iskolát fenntartani, a jezsuiták intézeteibe küldte őket tanulni. (Az 1581-iki, gyöngyösi káptalan határozata. Kollányi. Fridrich.) Később, az 1620-as években, e rendtartomány Olaszországból hozatott lectoro-
