Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
1734. aug. 18-ikán a miniszterialis conferentia a következő kéréssel fordult a királyhoz: A guardiánok ideje lejárt. A generalis commissarius (nem a visitator!) csak a defmiforium joghatóságát hosszabbította meg, nem azonban a guardiánokét is, kikre nézve káptalan tartását rendelte el. Ámde káptalant nem lehet tartani addig, mig a király az alternativus választás ügyében nem dönt. A király tehát Írasson Rómába a generalis commissariiusnak, hogy addig is, míg a nevezett ügyben nincs döntés, vagyis míg káptalant nem lehet 'tartani, a guardiánok joghatóságát is hosszabbítsa meg. Azt is jelentette a conferentia, hogy a rendtagoknak lezártan adott szavazatai alapján legközelebb felterjeszti javaslatát ia királyihoz. A király a conferentiának erre a felterjesztésére is reáírta placetjét. 129 4 A caneelüariának véleményes jelentése az alternativ us választás ügyében 1734. okt. 14-ikén került a miniszteri conferentia eljé, mely ekkor ez ügynek ibiékés elintézését akarta. Azt javasolta tehát a királynak, iratna a prilmásníak, hogy ind vei a viszálykodás iá szerzetesek között nnár régóta és nyilvános botrányt okozóan tart, nehogy e részben más kérdéseket is érinteni kelljen, a felség akarata szerint hozzon létre a pártok között barátságos megegyezést és ha ez sikerül, tegyen rólá jelentést. Csak ha ez nem sikerül, tárgyalják a cancellaria véleményét. A király e javaslathoz hozzájárult. 129 5 A primás valóban vállalta a békéltető szerepét. A cancelláriához, majd onnan a miniszteri conferentia elé került jelentése szerint a szerzetesek 4 pontra nézve (lectorolk, conoionatorok, novitiatus, guardiánok) valóban megegyeztek egymással, a többire nézve laaonban nem tudtak egymással megegyezésre jutni. Ami az említett 4 pont ot illette, a miniszteri conf er en tiának a cancelládáéval egyező véleménye az volt, hogy ezekre nézve legyen úgy, ahogy a szerzetesek egymással megállapodtak. Ami a provinciálist, a custost és a defmiforoktat illette, a ciancelilaria véleménye az volt, hogy őket ezután se felváltva a különböző nemzetiségekből viáílasszák, hanem, mint a múltban, csak arra való tekintettel, hogy kik a imélltóbbak az illető tisztségekre? A catacellária azt is írta, hogy, a franciskánusok közt duló viszály a népet mar annyira megbotránkoztatta, hogy már-már meg akarja vonni az atyáktól az alamizsnát, mondván, hogy Magyarországon maijd nem IMrnak úgy, mint Ausztriában, csak intentiokból (misepénzekből) megélni. A miniszteri conferentia a cancellariálnak ezt a véleményét ném tette magáévá, hanejm azt javasolta, hogy igenis a főtisztségekre a jövőben válta120 4 Or. Ref. 1734. 57. Min. eoni. aug. 18. Kir. resol. aug 28. 1295 0 r R ef 1734. 73. Min. conf. okt. 14. Kir. resoíl. okt. 24.
