Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
mányi főnököt, kinek 3 éve letelt, hivatalától feltfüggesztette és a provincia kormányzását egy atyára bízta. Mivel ez az atya a megbízást nem fogadta el, a generalis commissariusa a felfüggesztést a volt provinciálissal nem közölté, hanem az iratokat Rómába terjesztette föl és onnan kért újabb utasítást. Az 1733 julius 15-iki ministeri conferentia mindezek alíapján azt javasolta, hogy a rendtartományt további intézkedésig tovább is a régi provinciális kormányozza, hisz ő a felfüggesztésről (hivatalosan) nem tud és most njem is közölhetik vele. Intse meg őt a primás a király nevében, hogy 1 ideiglenes tisztét rész relia jla tlan u 1 töltse be. A király 1733 julius 22-én ezt a javaslatot is elfogadta. 129 0 1733 novemberében a provinciális és több atya jelentette a prímásnak, hogy nov. 13-án megérkezett Pozsonyba a provinciálist tisztétől felfüggesztő és egy atyát provinciális commissarius-nak megtevő levél. Ez, irták az atyák, a többi között ellenkezik a királynak julius 22-iki parancsával. A visitator is megérkezett, irták, továbbá, és ragaszkodik a régi provinciálisnak tisztétől való felfüggesztéséhez. így a rendtagok meg vannak félemlítve és az alternat'ivus választás ügyében véleményüket nem nyilváníthatják szabadon. Hát ők már a király oltalmában sem bízhatnak?! Védelmezze meg őket a primás, mint legátus natus! A primás mindenben helyeselte a provinciális és társai nézetét. Azt írta a helytartótanácsnak, hogy a visitator eljárása a boszúállás bélyegét viseli magán azért, mert a provinciális az alternativus-választás ügyében a királyhoz mert fordulni. (A provinciális neve, mint egy későbbi forrásból megtudjuk: Kelecsényi volt.) Amit a visitator tett, — mondta a prímás — valóban meggátolja a véleményeknek szabad nyilvánítását és valóban ellenkezik a felség parancsával. Egyébiránt is az eddigi szokásba, a iszerzetesek lelkiismeretébe és a király akaratába ütközik, hogy a választásokkor a választók felváltva különböző nemzetiségiiekre és ne azokra szavazzanak, kiket a tisztségekre méltóbbaknak tartanak. A király tekintélyéről van szó és a rendtartomány békességéről. Ajánlja a helytartótanács a szerzeteseket a király oltalmába. (A hercegprímás Esterházy Imre gróf volt, ki pálosból lett püspök és azután esztergomi érsek és ki hollta napjáig úgy írta magát, hogy Fráter Emericus. Szentéletü ember volt, nagy magyar és protestáns honfitársai iránt is türelmes. A ferencrendieket szerette, tisztelte, — nemcsak consistoriumába hívta meg őket, hanem házi theologusának is franciskánust alkalmazott.) A helytartótanács 1733 nov. 24-iki üléséből) felírt a királyhoz, hogy mivel a visitator úgy járt el, mint az atyák panaszolják, a király az alternativus választásra nézve a rendtagok véleményének meghallgatásával és 129 0 Or. Ref. 1733. 85. Exm. jul». 22.