Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
adózó nép teríhére vannak, és ezért hozatta meg III. KároV kormánya Magyarországon is azt a törvényt, hogy szerzetesházakat csak a király előzetes engedelmével szabad alapítani. Mária Terézia királynő egy„ 1747-iki resolutiojában kimondta, hogy az 1715 : 102. tc. ratio-jia az, hogy az adózó népet a kelleténél jobban ne terheljék, egy, 1747-iki resóllutiojában pedig kijelentette, hogy az 1715 : 102. te. leginkább a koldulórendekrevonatkozik. 123 9 (Igen, leginkább, mert hogy az 1715-iki törvényt nem csak a kolduló-, hanem minden más rendre is vonatkoztatták, azt nem ugyan iái nép teherbírása kímélésének, hanem az állami mindenhatóságnak elve parancsolta.) Hogy a király a ferences rendbálz alapítását megtiltotta, erre nézve a helyeik története alapján itt 3 esetre emlékeztetünk: az 1726-i'ki sopronmegyei csepregire, aszi 1737-iki trencsénmegyei bittseire és az 1749-iki aradmegyei szentannaira. 1737-ben iái király azért nem engedte meg, hogy Bittsén a földesúr a minoriták részére rendházat állapítson, mert azt akarta, hogy előbb Trencsén megyében a tervezett 14 plébániát állítsák fel, — 1726-ban azonban (Csepregen) és 1749-ben (Szentannán) a király, illetően a királynő nyíltan azért nem egyezték bele minorita, illetően franciskánus rendház alapításába, mert, mint mondták, az alapítás terhet okoz az adófizető népnek. Hozzátették, hogy (Csepregen) egy kápláni, vagy (Szentannán) egy pjlébánosi és kápláni állás szervezése kevesebbe kerül, mint több szerzetes eltartása. Az 1726-ikii, csepregi esetben a cancellár nyíltan hivatkozott az 1715-iki törvényre. Arra nézve, hogy a király, illetően a királynő 1715 után ferences rendházak alapításához előzetesen hozzájárult, felhozzuk, ugyancsak a helyek története alapján, az 1719-iki váci (salvatorianus), az 1728-iki miskolci (minorita), az 1729-iki hlatvani és székelyhidai (kapucinus), az 1732-iki rozsnyói (salvatorianus), az 1735-iki nagyváradi (kapucinus) és az 1746-ikl mesztegnyei (marianus) esetet. Azt is tudjuk az 1. részből, a ladislaiták történetéből, hogy 1746-ban a királynő a ladislaitáknak I. Lipóttól nyert privilégiumát azzal a feltétellel erősítette meg, hogy az atyák új rendházakat királyi beleegyezés nélkül, nem fognak (alapítani. A strictior observantia. Már az 1. részből, a marianusok és a salvaltorianusok, illetően a ladislaiták történetéből tudjuk a következőket: 1. 1635-ben II. Ferdinánd király kérte a pápát, nyilvánítaná a marianusoklat reformatus-oknak, mert a reformatiót elfogadták, azaz az observantiáról a strictior observantiâra akarnak térni, • 123 9 Orig. Ref. 1746. 43. és 1747. 141.
