Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
már az 1. részben, a kapucinusok történetében megemlítettünk, hogy t. i. III. Ferdinánd király 1646-ban aggódott, hogy ha ta kapucinusokat, kik addig, még Magyarországon házakkal nem birtak, az országba beengedi, ezt az országgyűlésen szóvá teszik. Az is tény továbbá, hogy 1 miután az 1687 : 20. tc.-kel az országgyűlés a jezsuitákat az országba forma szerint befogadta, — tekintet nélkül az 1715 : 102. tc.-ben foglalt, imént idézett alázatos nyilatkozatra — a valóság az volt, hogy a XVIII. század folyamán valamennyi rendnek az országba való befogadása nem csupán a király, hanem a rendek, az országgyűlés részéről is történt. így, mint láttuk, az 1715 : 102. tc. bevette az országba a kamalduliakat, a trinitariusokat és a piaristákat, az 1723 : 96. tc. pedig a vörös csillagos keresztesispotály osokat, az irgalmasokat, a szervitákat, a karmelitákat, a paulanusokat (nem az ősi magyar pálosokat, mint a Márkus-féle Corpus Juris-ban, a magyar szövegben, a latin paulani tévesen fordítva van, — (a pálosok latin neve: pciulini) és az Orsolyákat, továbbá az 1764/65. : 43. tc~ a Notre-Dame apácákat. Ami a Szent Ferenc Reguláját követő rendeket illeti: iz 1723 : 96. tc. bevette az országba a kapucinusokat, és, mint már az 1. részben, a minoriták történetében láttuk, az 1764/65. : 42. tc. — még az 1715-iki országgyűlés határozata alapján — a minoritákat. Mint a minoriták történetében szintén említettük már, e szerzeteseket az őket az országba bevevő, idézett törvénycikk tévesen mondja a régi magyar conventualis (később marianus) ferenerendiek jogutódainak. Valamennyi, itt említett rendet az országgyűlések az országgyűlésen való szavazat és ülés joga nélkül fogadták be az országba (absque tarnen omni voto et sessione), kivéve a jezsuitákat, kiknek az országgyűlésen való képviseletükről az, őket az országba bevevő 1687 : 20. tc. semmit sem szól ugy*an, de kiknek az 1715 : 73. tc., mint több apátsághoz és prépostsághoz tartozó fekvőjószágok tényleges birtokosainak, testületileg, közülük csak két benszülött személyében, csupán addig, m ig ama javadalmak birtokában vannak, a karok és a rendek közt az ülés és a szavazat jogát megadta, ugy hogy tehát valamennyi magyarországi jezsuita képviseletében két magyar honos jezsuita-atya az országgyűlésnek alsó tábláján (a rendek tábláján, a tabula statuum et ordinum-on tehát és nem a főrendek tábláján, a tabula procerum-on) a papság táblájánál (tabula cleri) helyet foglalhatott. 123 8 123S a főrendek tábláján — rangban az érsekek és <a megyés, valamint a címzetes (választott) püspökök után — ült a pannonhalmi főapát, a pálosok generálisa és a Szent Istvánról nevezett vár ad-elő hegyi prémont rei prépost (később a jászóvári prépost, ki a várad-előhegyi címet viselte), — a rendek tábláján, a papság táblájánál^ ültek a szerzetes apátok és prépostok és azok a világi papok, akik valamely piegszünit apátság, vagy prépostság címét 'és javait birkák (a reális apátok és prépostok), továbbá a pálosok egy képviselője, kit meg kell különböztetnünk a pálosok generálisától, aki, mint láttuk, a
