Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Sresolubi ójának alapján 1 — szigorúan véve a dolgot — a kapucinusoknak 1729 után semmiképpen sem lett volna szabad Váradon maradniok, ebben a városban 1729 után residentiájuknak sem lett volna szabad lennie. Ámde: bízva a király utólagos consensusában, az atyák már 1727-ben megtelepedtek Váradon és 1729 után is ott maradtak egyszerűen azért, mert az 1729-iiki tagadó resolutio csak — papíron, csak pusztán formalitás maradt, íanínyira, hogy az atyákat nem csak amiatt nem érte baj, hogy 1729-től 1735-ig szépen megmaradtaik váradi residentiájukban, hanem ebben az utóbb nevezett évben a király még azt is megengedte nekik, hogy váradi residentiájukat conventté fejlesszék. Mindez könnyen megérthető, ha meggondoljuk, hogy már 1729-ben, az egy cancellárt kivéve, minden hatalom, tényező az atyák mellett volt. (A király természetesen tudta, hogy az atyák már 1727 óta Váradon vannak és szívesen tűrte ezt.) Az idézett Schematismus a kapucinusok váradi házának alapítójául Csáky Imre bibornokot, kalocsai érseket és a váradi egyházmegye administratorát jelöli meg, de megemlíti, hogy a ház építésére szükséges telket (1727-ben) Luzsénszky István báró, akkor váradi kanonok', adta. ( Luzsénszky István báró 1733—1734. váradi püspök volt, mint ilyen halt meg. Nem tévesztendő össze Luzsénszky Joakimmal, ki 1677—1681 vólt váradi püspök.) 1836-ban templom és convent Beégtek. Lajcsák Ferenc, váradi püspök, a váradi kanonokok és a vallásalap segítségével építették fel ujra őket. 119 5 Váralja. Zágráb megyében. Horvát nevét egyelőre nincs módunkban kikutatni. 1459-ben Csupor György alapította. 1460-ban II. Pius pápa temploma részére búcsúkat engedélyezett. 119 6 1537-ig szerepel a sialvatorian u s ok na k szlavóniai őrségében. 119 7 1537 után elpusztult. Az egyházi ruhákat megőrzés végett Remetincre vitték, ahonnan Batthyány Kristóf elvitte őket. 119 8 Várpalota. (Palota.) Veszprém megye, veszprémi járás. Varsányi Istvánnak, a salvatorianusok magyarországi tartományi helytartójának innen 1456. máj. 17-ikén Kapisztrán Szent Jánosnak írt levőiét említettük fenn, a Salvatorianusok történetében. 1522-ben itt kezdte meg rendi ujoncságát Tomori Pál. 119 9 118 5 1892-i Kapuc. Schern. 119 0 Kaizer. Hivatkozással Theiner-re ós Wadding-ra. 110 7 Bunyitay. 119 8 Kaizer. Hivatkozással a gyöngyösi levéltárra. use Fridrich: I. 23. — Kaizer.
