Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
húzták meg magukat. Gyülekezetük megint residentia rangjára szállt le. Jobb idők következvén, a régi rendház megint felépülhetett és — 1694-ben — megint conventnök nyilvánították. 1625-ig Szendirőns nem volit hely, ahol a katholikusok istentiszteletüket végezhették volna. Ekkor a király elrendelte, hogy az alsó várban kathólikus kápolnát rendezzenek be. Ebben a kápolnában egy-egy salvatorianus atya misézett. 1636 óta azután, mint tudjuk, rövid megszakítással állandó gyülekezete a salvatorianusoknak élt Szendrőn. Természetes, hogy az imént említett évtől fogva még inkább a salvatorianus atyák végezték a lelkipásztori teendőket a szendrői várban. Ebbeli működésükért 1655-ben a király, a fent említettől megkülönböztetendő, évjáradékot rendelt az atyák részére, kik ekkor plébánosi jogokat nyertek Szendrőn. 1718-tól 1737-ig uj convent épült. 109 8 II. József császár a szendrői rendházat eltörölte. (Kaizer.) Szentanna. Ö- és Uj-Szent-Anna, Arad megye, világosi járás. Dévai Bibics Jakab, királyi tanácsos Szentannán ferencrendi kolostort akart alapítani. Arad és Békés vármegye, valamint az illetékes megyés püspök és a helytartótanács, de meg a canoellária valamennyi tagja is (a cancelláriai tanácsosok) e szándékot pártolták, csak maga a cancellár (Nádasdy Lipót gróf) nyilatkozott ellene, mondván, hogy a lelkipásztorkodásra a dhorus miatt a ferencrendiek kevésbé alkalmasak, mint a világi papok, továbbá Szentanna jelentéktelen hely, sok szakadár lakja, s hozzá vidékén már úgy is 3 kolduló szerzetház áll fenn, ami már ugy is elég teher a.kaHhoIilkus népen. Inkább plébániát szervezzenek tehát Szentannán, mondta a cancellár, és ha a plébános maga nem birná majd a munkát, rendeljenek mellé egy káplánt. 1749 okt. 15-ikén Mária Terézia királynő a cancellár véleményét fogadta el, vagvis Bibiesnek tervezett alapításához nem adta meg consensusát, királyi beleegyezését. 109 9 A teilljesség kedvéért megemlítjük, hogy Bibics Jakab, a ferencrendi ház alapításának eszméjével ekként kudarcot vallván, Szentannán csakhamar piarista gymnasiumot alapított, melyben bezáróan a syntaxisig tanítottak. (Tehát mai nyelven: négyosztályu algymnasiumot létesített, — parvistálk, principisták, grammatisták, syntaxisták, vagy: parva, principia, grammatica, syntaxis, annyi, mint ma a gymnasium I., II., III. és IV. osztálya.) A piaristák részére a templomot és a residentiát Bibics a maga erejéből felépíttette és az uj rendház javára 15000 forintnyi alapítványt tett le. Ehhez az alapításhoz a királynő már megadta beleegyezését, consensusát — 1751 jul. 12-én. 110 0 loos Fridrich. I. 49., 50., II. 95. és köv. 100 9 Orig. Ref. 1749. 173. okt. 2. Exm. okt. 15. Orig. Ref. 1751. 85. jul. 9. Exm. jul. 12.
