Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Szakolca. Nyitra megye. (Régi szabad kiirályi város.) 1467-ben alapítottal több főúri család az observansok részére, kiknek szécsényi őrségiéhez (tartozott. 1635-ben valamennyi itt működő atya meghalt pestisben, ia conventet tehát elfoglalta a világi pap pjlébános, aki 30 évig lakta. 1565-ben visszajöttek az atyák. Egyházi felszereléseiket a plébániatemplomtól sohasem kapták vissza. 1605-ben el kellett menekülniök Bocskayék elől. Mikor, a felkelés dllmúltáva'l, visszajöttek a válrosba, akkor meg a protestáns császári katonaság támadt reájuk s űzte el őket kifosztott convelitjükből. Az egyházi kincseiket az atyák Dietrichstein Ferenc bibornok-, olmüci püspöknek adták át megőrzés végett, ki a kincseket oly jól (megőrizte, hogy sohiai többé nem adta őket vissza a ferenceseknek. 1606- vagy 1707-ben megint visszatértek az atyák Szakolciára. 1618-ban Bethlenéktől, 1644-ben I. Rákóczi Györgyéktől sokat szenvedtek, de többé nem hagyták el a várost. Az 1729-iki nagy tűzvész után hatalmas, háromemeletes conventet építették. (Talián kétemeletest, mert talán a földszintet is egy contignationak vették a régiek.) 105 8 1900-ban a szakolcai conventet a megszüntetett salvatorianus rendtartományból a marianusha kebelezték, melyben e convent ma is fennáll. Szalárd. Bihar megye szalárd i járás. 1400-ban Csáky Miklós alapította. A salvatorianusoknak jenői őrségéhez tartozott. 1558-ban a conventet teljesen elpusztították, de a templom megmaradt, mert a protestánsok foglalták el. Ma is fennáll. Remek épület, mint Kaizer írja. 105 9 Szamosujvár. Szolnok-Doboka megye. Szab. kir. város. Nemes Dániel Tódor, főbíró, egy telket adományozott a ferenceseknek. Kötelezte magát, hogy egy atyát el fog tartani és az adományozott telken templomot fog építtetni. Minderre nézve a királyi beleegyezés, megerősítés, adományozás és különös pártfogásba vevés a miniszteri conferencia 1742 dec. 3-ilki ülésének javaslata alapján történt, az atyáknak bevezetését és beiktatását pedig a telek birto kába a királynő 1743 márc. 8-iklán rendelte el. 1<)6 0 Az atyák a convent építését 1744, a templomét 1748-ban kezdték meg. Az építésben segítette őket az örmény nemzet. 1855-ben mind a két épület leégett. Csakhamar mind 1 a kettőt megújították. Legújabban a templomot "58 Fridrich, : II. 18. és köv. 1059 Kollányi. — Bunyitay. — Kaizer. — Varsányi Isvánnak, az observansok magyarországi vioítriusának 1459-ben S z a 1 á r d-ról irt levelét fent, az álltalános történetben említettük. loco Gyöngyösi levéltár. Erdélyi faláda.
