Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
(ez esztendőben szerepel a marianusok tabuláján, mint a nyitrai őrség tagja, székhelye) és 1546-ból. 1552 táján a nyitrai convent elpusztult. (Nyilván a protestantizmus miatt), 91 1 de javai a marianusokéi maradtak, a pozsonyi conventre szálltak, mely a javak jövedelmét még 1580-ban és azután is élvezte. 91 2 A régi convent, melynek helyét Czeizel, nagy helyrajzi készültséggel, pontosan megállapítja, az Alsóvárosban volt. Telegdy János, kalocsai érsek és a nyitrai püspökség administra tora (1623-ig nyitrai püspök és 1623— 1647-ig kalocsai érsek és a nyitrai egyházmegye administratora), ennek a régi conventnek tartozékait a marianusoktól megvásárolta, a barátmalmot és a barátterületet a nyitrai káptalannak adományozta és a marianusok részére Nyitra-Felsővárosban uj conventet építtetett. Az uj háznak egy része már 1626-ban készen állt. Ekkor már lakták az atyák. így tehát Telegdy János volt a ferenceseknek Nyitrán ujramegtelepítője, — ő hozta vissza a ferenceseket Nyitrára. (Az említett vásárlás nem úgy értendő, hogy a régi convent javait Telegdy a nyitrai ferencesektől vette meg. A vásárlás a marianus p r oviméiától történt, Nyitrán pedig ferenerendiek mintegy 1552-től Telegdy idejéig nem voltak. Tehát Telegdy valóban ujramegtelepítette, visszahozta a marianusokat Nyitrára. Ez világosan kitűnik Czeizel előadásából.) A szerzet történetírói a nyitrai uj convent alapítását 1630-ra teszik. (Czeizel — mint ezt írót — csak Balázsovich-ot említi meg, de ezt írja, nyilván Balázsovich alapján, Farkas, és nyilván Farkas alapján, Kaizer is.) Ezt a nézetet, mint tévését, Czeizel, okiratok alapján, megcáfolja. Miután a török, 1663 okt. 15-ikén, Nyitrát elfoglalta, a ferencesek conventjét katonai célokra használta fel, de volt benne annyi emberség, íhogy a, házukat vesztett szerzeteseknek, szám szerint 13-nak, uj lakást jelölt ki: az Alsóvárosban, az esztergomi káptalan majorsági épületében. Sőt mi több, az érsekújvári basa, Mellemet, 1663 dec. 23-ikán a megszorult, nélkülöző nyitrai barátoknak védelmet biztosított és engedelmet adott nekik, hogy a török hódoltsági részeken kéregessenek. 1664-ben De Souches táborszernagy visszafoglalta Nyitrát a töröktől. Ekkor a 13 ferencrendi visszatért conventjébe. Ami kárt az épületben az< ostrom tett, csakhamar kijavították. 1679-ben tűz pusztította el a templomot és a conventet. Mind a kettőt nemsokára ujra felépítették. II. Rákóczi Ferenc felkelése idején — több ostrom következtében — a nyitrai rendház megint rommá vált, de ami veszteséget a zivataros idők okoztak, megint jóvátették buzgó, az Isten szolgálatára szánt helyeket 91 1 Hisz tudjuk, hogy éppen 1552 körül — I. Ferdinánd király kinevezése,, adományozása alapján — a protestáns Thurzó Ferenc volt nyitrai püspök. 91 2 Nagy Béni : A mar. .fer. a XVI. sz. e. f. 386,, 387. — Nagy Béni : Hg. Esterházy. 10., 11. — Alvarez Mihály _ rendi commissaríiiusnak 1580-iki döntése, nevezett szerint is vonatkozott a nyitrai javakra. (Ld. erről és a nyitrai conventhez tartozott javakról fent, a mariannsok .és salvatorianusok történetének végén, a birtokjogi részben, a Nagy Béni alapján Írtakat.)
