Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
hiába. A salvatorianusoknak 1644 jun. 25-iki, szakolcai káptalana több atyát rendelt a városba, hol a praesidens tisztét elsőül Gyöngyösi János töltötte be, ki egyben a plébánia vezetését is átvette. Lippay György, primás, 1647 aug. 28-iki, Hosszutótliy László, váci püspök, 1647 nov. 5-iki levelükkel engedték meg, hogy a plébániát az atyák kezeljék, továbbá, hogy a plébániaházat S zent-Ferencrendi monostorrá (monasterium) alakítsák át. Mikor azután — 1676 körül — minden kathoiikus egyházi épület leégett és a híveknek ujrafel ép ülésükre nem volt tehetségük, megkérték az atyákalt, hogy az építkezésre szükséges összeget ők kéregessék össze és ennek fejében megigérték, hogy örökre lemondanak a ferencesek javára a plébániatemplomról, a plébániaházról (mely akkor már ferencrendi residentiá volt) és az iskoláról. Mivel pedig az atyák mindez épületeket valóban újjáépítették, 1678-ban a kecskemétiek a, Szent Miklósról nevezett plébániatemplomot, mely eddig jogilag világi plébániaegyház volt, s melyet eddig az altyák csak ideiglenesen administrálták, (a pliébániáház — mint mondtuk — már 1678 előtt is ferencrendi residentiá vala) valóban örök időkre odaadták a ferenceseknek. Ekkor tehát a plébániaegyház valóságos ferencrendi templom lett. 80 8 1694-ben a kecskeméti residentiá convent rangjára emeltetett. 1741-ben a város és a ferencesek közt viszálykodás támadt amiatt, hogy a város azt állította, hogy a plébniatemplom az övé. Az ügy a váci szentszék elé került, mely azonban, magát érdekelt félnek mondván, nem hozott ítéleteit 1. Az ügy tehát, mint Fridrich írja, mai napig (1759-ig) nincs eldöntve és a kösönködések a város és a ferencrendiek között egyre tartanak. 80 9 Az ügy<, tudtunkkal', úgy dőlt el, hogy a Szent Miklós-tempóm a ferencrendieké maradt (ma is birják), de 1772-ben Kecskeméten világi plébániát állítottak fel. (A plébániatemplom, melyet az említett 1772-ik évben építtettek vagy, kezdtek építeni, az Ur mennybemeneteléről van •elnevezve.) 1900-ban a kecskeméti conventet a megszüntetett salvatorianus provinciából a kapisztránusba kebelezték, melyben e convent ma is fennáll. (Kecskemétet illetően ld. még a török világról szóló fejezetünket.) Keszthely. Zala megye. Már a XIV. század második felében fennállt. A marianusoknak 1533-iki tabuláján a fejérvári custodiában szerepel. 1526 után a török elpusztította. Később újra felépítették. II. József 1788-ban sós Fridrich a városnak 1678. szept. 5-tikén keit lemondó levelét egész terjedelmén 3>en közli. so» Fridrich: i- h. II. 103. és köv.
