Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

nünk, hogy Rueber János báró, felsőmagyarországi főkapitány, ki Kassán székelt, buzgó protestáns és a protestantizmusnak buzgó terjesztője voHt.

779 Hogy a protestantizmus Kassán a XVI. században mily erős volt, erre nézve utalunk még arra, amit fenn Bártfá-nál mondtunk. A XVI. század folytán Kassán valamennyi templom a protestánsok kezére került. Az egri káptalan, melynek, miután a török, 1596 okt. 13-án, Egert elfoglalta, az 1597. 38. tc. Kassát jelölte ki székhelyéül, a városban csak egy kis kápolnát szerezhetett magának. 1603-bani Szuhay István, egri püspök, a királyi kamara elnöke, megkérte Rudolf királyt, hogy a kassai nagytemplomot a protestánsoktól vétesse el és adassa át az egri káptalannak. A király ennek a kérésnek megfelelő rendeletet adott ki, melyet Forgúch Ferenc, nyitrai püspök hozott el Kassára és melynek alapján Belgiojoso gróf, felsőmagyarországi főkapitány,

78

0 1604 jan. 7-ikén a kassai nagytemplomot katonai erővel valóban elvette a protestánsoktól és a káptalannak adta át. A templomot másnap Forgách Ferenc ujra felszentelte. Ezután Belgiojoso a városban levő valamennyi többi templomot is elvette a protestánsoktól, nekik vallásuk gyakorlását még magánlházaknái' is megtiltotta és lelkészeiket, tanítóikat a városból kikergette. Ekkor a, már 1601ben — Pázmánnyal együtt — Kassán működött, de 1602-ben onnan távozott jezsuita-atyák visszajöttek Kassára és, mint egy kortárs irta, annyian jártak hozzájuk, hogy rövidesen egész Kassának a katholikus hitre való térését lehetett remélni.

78

1 Ez a kassai, valamint egyéb templomelvételek voltak egyik oka Bocskay István felkelésének, de nem főoka, sőt még nem is egyik főoka, íhanem csak egyik alárendelt oka, mert annak a felkelésnek az egyedüli f ő-oka világi politikai volt. Bármi ellenkezőt írnak, a történelem ezt bizonyítja. Bocskay István felkelése idején megszűnt Kassán a katholikusok uralma. A protestánsok a városnak megint minden templomát elfoglalták, — az egri káptalannak és a jezsuitáknak menekülniük kellett a városból. Pázmány már az 1618-iki országgyűlésen követelte, hogy a Kassán és Komáromban 1555—1560. Századok. 1876. 22. és köv. — Sörös Pongrác: Ghimesi Forgách .Simon báró. Századok". 1899. 605., 606. — Sörös: P. Verancsics és a reformáció. Kath. Szemlie. 1897. 554. és köv. — Szabó Károly: Iíuazár Gál életéről ég nyomdájáról. Századok. 1867- 149. 77

9 FraJcnói: Egy jezsuita-diplomata hazánkban. Kajth. Szemle. 1902. 700. — Rath György: Két kassai plébános ia XVI. században. Századok. 1895. 441. 78

0 Barbiano János Jakab, Belgiojoso grófja, ő császári és királyi felségének hadi tanácsosa és Magyarország felső Tészeinek főkapitánya. — Ld. Szilády Áron, és Szilágyi Sándor : Török-Magyarkori Tört. Emlékek. Első oszt. Okmánytár. IX. köt. (Török-Magyarkori Államokmánytár. VII . köt.) 1872. 372. 78

1 Fraknói és Károlyi: Magyar országgyűlési emlékek. X. 374—377. — Korneli: Fragmenta. 1741. 299. és köv. — Sörös Pongriác: Forgách Ferenc, a bíboros. Századok. 1901. 593. — Okolicsányi : Hist. Dipl. 15. — Szilágyi Acsády. 578. — Zsilinszky : A magy. országgyül. v. ü. tárgy. I. 242. — Len-oss Géza: A kassai |templomifoglalás hatása Bocskay felkelésére és a bécsi békekötésre. Prpt. Szemle. 1917. 669. és köv.