Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
elfoglalta. Azután — ismeretlen okból — az atyák megint elmennek Kaproncáról. Templomukat plébániatemplommá alakították át és a plébánosnak adták, melléje plébániaházat építettek. A conventet, azaz romjait, német katonaság foglalta el és föléjük élelmiszerraktárt épített. (Id. Schern.) 1644-ben III. Ferdinánd király elrendelte, hogy Kaproncán a varasdi ferenceseknek régi templomukat és kolostorukat, melyet eddig a plébános birt, adják vissza. (Coric. Exp. 1044. 202. aug. 25.) Ezt a rendeleteit, mint mindjárt látni fogjuk, sohasem hajtották végre. 1657-bem az atyák megint visszajöttek Kaproncára és nem régi helyükön ugyan, de szintén a várban, építettek! maguknak templomot ésl conventet. 1655-ben Kapronca a ladislaitáké lett, 1900-ban a megszüntetett ladislaita provinciából az újonnan felállított horvát-szlavoínországi, Szent Cyrillus- és Method'iusróll nevezettbe kebelezték, melyben ma is fennáll. (Id. Schern.) KaptoL (Ld. Pozsega.) Karánsebes. (Sebes.) XI. Gergely pápa 1373-ban megengedte, hogy a bosnyák atyák itt kolostort építsenek. (Kaizer.) 1506-ban a magyar observánsok tabuláján a jenői cusitodiában szerepel Karánsebes. 1531—1542 a magyar salvatorianusok fabuláin az erdélyi őrségben van Sebes, az 1544-iki fabulán ugyanabban az őrségben Karánsebes, az 1546—1550-iki fabulákon ugyanabban az őrségben Sebes, az 1552-iki tabulán ugyanabban az őrségben gtuardián is és prédikátor is Sebesen, mi nem jelent két Sebest (ld. pl. Csíkét, Bakót), az 1554-iki tabulán Sebes, az 1558-iki tabulán Karánsebes. Ezek szerint a salvatorianusoknak erdélyi őrségében Sefres-en sohasem Szászsebes, hanem mindég Karánsebes-1 kell érteni. 1558 után Karánsebesnek nincs nyoma. Kaizer szerint 1716-ban a bolgár rendtartomány atyái telepedtek itt meg. Karin. (Carina.) 1428-ban alapították. 1514-ben a Bosnae-Croatiae Provinciához csatolták (a boszniai vicariából, mely 1517-ben szintén rendtartomány lett), 1645-ben a török elpusztította. 1730-ban ujra felépítették és ezóta a Legszentebb Megváltóról nevezett dalmáciai rendtartományhoz tartozott, melyben 1897-ben is fennállt. 75 2 Karlovac. (Ld. Károlyváros.) Kassa. A ferenerendiek conventjét 1450-ben a Pálffy és a Pcrényi családok alapították. 75 3 1556-ban az atyák elhagyták Kassa városát. 75 2 Glavinich. — Dalmáciai Ss. Redempt. Schein. 1897. 75 3 Nagy Báni: A ferences szellem. 74. — Fridrich: II. 44. és köv. — Farkas: 10. 18
