Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

1533-ban még szerepel a marianusoknak pécsi őrségében. Végképp Pécs eleste (1543) után pusztult el. 1655-ben a marianus provinciától a ladislaiták kapták meg (persze csak in s p e, mert bisz ekkor még maguk a marianusok sem birták). Az 1689-iki Lazariana decisio is biztosította a ladislaiták számára (még min­dég csak in s p e). 1690 után a ladislaiták valóban megtelepedhettek az, immár a török­től visszavett Kanizsán. Kevéssel II. Rákóczi Ferenc felkelése előtt a király — hadászalti okon — a várost és vele együtt a ferencrendi conventet leron­tatta, ámde az atyák uj templomot és conventet építhettek maguknak azon az uj helyen, melyet számukra Pergen Kristóf gróf kapitány jelölt ki. 1900-ban a kanizsai convent a megszüntetett ladisflaita rendtarto­mányból megint visszakerült a marianusba, melyben ma is fennáll. Az atyák ma is kezelik a plébániát. 74 5 Kaplony. Szathmár megye, nagykárolyi járás. Már a XIV. században rom volt itt az a templom és monostor, melyet hajdan alighanem a bencések birtak. Károlyi Sándor gróf (az 1711-iki, szathmári békekötésnek egyik fŐlétreho­zója, ld. még fent, az álltalános történetben), kiről Takáts Sándor ezt írja: a katholikus vallásnak legbuzgóbb híve, leglelkesebb terjesztője és legön­zetlenebb védője volt egész életében, — a tiszai vidéknek valóságos apos­tola volt, ki nemcsak szóval és hathatós pártfogásával, hanem főleg templo­mok és iskolák építésével segítetté elő a kathoiikus vallás terjedését, 74 6 igen, Károlyi Sándor gróf az elpusztult templomot újra felépíttette és melléje új szerzetes rendházat emeltetett, melfybe 1719-iben salvatorianus ferenceseket kért. 74 7 Az atyák valóban még ebben az évben Kaplonyba jöttek és megala­kították residentiájukat. Rendházuk építése teljesen 1722-ben fejeződött be és ekkor a kaplonyi residentiá convent rangjára emeltetett. Az alapító a convent belső berendezését is magára vállalta és mivel a protestánsok lakta környéken nem lehetett alamizsnára számítani, az atyák részére alapít­ványt tett. Évi 1000 rhénes forintot biztosított számukra, vagy ennek meg­felelő értékű terményeket, tűzifát és réthasználatot. A rend szellemének megfelelően ezt) az alapítványt úgy módosították, hogy a szerzetesek kész­pénzben csak évi 300 forintot kapjanak — ruházkodásukra, — 700 forint helyett pedig megfelelő értékű terményekkel és élelmiszerekkel lássák el őket. 74 5 Nagy Béni : A maír. fer. a XVI. sz. e. f. 533. és köv. — Nagy Béai : Hg. Ester­házy. 8., 21. — Farkas: 11. — Kaizer. — 1878-i Ladisl. és 1903/4-i Marian. Schein. 74 0 A magyar-klarissza apácák volit pesti klastromának története. Kath. Szemle. 1894. 172. 74 7 Fridrich művének I. részében (59. lap) azt irja, hogy a saivatorianusok Károlyi grófnak azt az ajánlatát, hogy Kaplonyba jöjjenek, már 1712-ben elfogadták.

Next

/
Thumbnails
Contents