Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
táns Thurzóknak nem csak váruk volt, hanem innen igazgatták jószágaiknak egy nagy részét is. Ungnad Ádám, tábornok, a Thurzók sógora, tehát 1567-ben a galgóci ferencrendieknek kolostorukat fejükre gyújtatta és e rendházat templomostól a lutheránusoknak adta. 66 9 Forgách Ferenc gróf, nyitrai püspök (1597—1607) 1603-ban mindent visszaadott az atyáknak, kiknek azonban már 1604-ben ismét el kellett menekülniük Galgócról Bocskayék miatt. 1630-ban megint visszatérhettek a ferencesek a városba, mert Thurzó Ádám gróf, ki édesanyjával, köpcsényi Liszthg Anna bárónővel, az 1625-ben elhal't utolsó protestáns nádor, Thurzó Szaniszló özvegyével, és testvéröccsével, Mihály gróffial együtt a protestáns vallásról visszatért a katholikusra, II. Ferdinánd király rendelete alapján, mely rendelet kiadására maga a gróf kérte fél ia királyt, visszaadta az atyáknak galgóci conventjüket és templomukat. 1631-ben a salvatorianus rendtartomány 67 0 megkérte a királyt, hogy a galgóci harmincadból a galgóci convent kijavítására és az ugyanottani templomnak egyházi felszerelésére némi segítséget utalványozzon ki. Erre a cancellár ia király nevében közölte az atyákkal, hogy mielőtt a király a kérés ügyében határozna, kikéri a primás, a cancellár lés a kamara véleményét lés azután értesíteni fogja az atyákat döntéséről. 67 1 Annak' feltüntetése végett, hogy a ferenerendiek milyen viszonyok közé jutottak Galgócon, milyen környezetben fejthették ki működésüket, talán nem felesleges a következők megemlítése. Thurzó Ádám gróf, ki kevéssel a katholikus hitre való visszatérése előtt még dühös üldözője volt a katholikusoknak, 67 2 1630-ban Galgócon nem csak a ferencesek templomát vette vissza a katholikus egyház részére, hanem a protestánsok kezén levő plébániatemplomot — a nagytemplomot — és a kórházi templomot is. A protestáns rendek az 1646/47-i országgyűlésen eleinte a nagytemplo66 0 Kollányi: Képek. — Kollányi: Zsiű. bíróság. — Ipolyi: Veresmarti Mib. — Fabó-Klanicza. — Fraknói: Pázmány. — Fridrich: i. b. 67 0 Religiosi Fratres Provinciáé S. Salvatoris Ln Hungaria Ordinls mimoTum S. Franoisci Reformatorum. 67 1 Conc. Exp. 1631. 167. máj. 26. 07 2 1628-ban Thomassevics Mihály, pozsonyimegyei íéghi lutheránus lelkészt, ki a katholikus vallásra tért és kit a szempei és a ,magyarbéli lutheránus felikészek megkötöztek, Thurzó Ádám nyitramegyei semptei kastélyában bebörtönözte. Ezért a király a gróf ellen a királyi jogügyek igazgatójával 1 a nádori) törvényszék előtt pert indíttatott. (Conc. Exp. 1629. 85. má)rc. 21. — márc. 22. — Fraknói. Pázmány.) A dolog azután elsimult, mert hisz Adám gróf és öccse, Mihály, csakhamar a katholikus vallásra térték és mind a ketten megígérték, hogy birtokaikon a templomokat elveszik a lutheránusoktól (helyesen mondva: visszaveszik a katholikus egyház részére) és ama birtokokról a protestáns lelkészeket elűzik. Ez ígéretüket valamennyi pozsony- és nyitramegyei birtokukon, amennyire tőlük telt, be is váltották. (Ld. Fraknói: Pázmány P. és kora. II. 407— 409. és más helyeken. — Fdbó—Klanicza: Az 1630. utáni országgyűlések irományai. Értsd: a protestáns rendek panaszait az, illető országgyűléseken.
