Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
A 'katholikusoknak Eperjesen sem templomuk, sem kápolnájuk nem volt. Mint fent hallottuk, a kathoiikus rendek az 1649-iki országgyűlésen kérték, hogy a király egy, iá városban lévő régi, elhagyott kolostorit adasson át hitfeleiknek istentiszteletük céljaira. A rendek 1 említette kolostor régente a karmelitáké voit, kik 1529 körül elhagyták s e kolostorban a vláfrosi bort és gabonát tartott. 00 7 1655-ben a sárosi katholikuslok és a sebesi ferencrendiek is kérték a királyt, hogy e kolostort a katholikusok birtokába juttassa. III. Ferdinánd király tehát 1655-ben kiét rendeletet adott kai ai kolostornak a katholikusok részére való átadása tárgyában, — az egyik a szepesi kamarához, a másik Eperjes városához volt inltlézve. 60 8 E rendleleteknek — a város e lenállása imjiatt — nem lett foganatjuk. (Messze van még az 1671-i'k évvel kezdődő korszak, a protestáns városok még könnyen veszik a király szavát.) A sebesi atyáknak, kik át-átjártak Eperjesre, hogy az ott levő katholikusokat lelki vigasztalásban részesítsék, magánbáízalknáfc kellett aiz istentiszteletet végezniük — sok csúfság és gyötrelem kiállásával. 60 9 I. Lipót király 1659-ben és 1660-ban újabb rendeleteket adott ki a jelen tárgyra nézve, — az 1659-iki rendelet a nádornlak szólt, az 1660-iki megint magának a városnak. 61 0 A város megint nem engedteülmeskede tt a királynak, valamint azlt a rendeletet is figyelmen kivül hagyta, melyet iá jelen ügyre nézve 1661-ben kapott ismét a királytól. 61 1 Végre, 1671-ben a király, csak úgy, mint Bártfára, Eperjesre is elküldte Bársony György, váradi püsipököt és szepesi prépostot, valamint Holló Zsigmondot, a szepesi kamara tanácsosát, mint biztosait, hogy a szóban forgó kolostor ügyében valahánai rendet tegyendk. Biztosai utasításában a király Eperjest illetően szórói-szóra azt irta, amit Bártiára vonatkozó utasításukban irt, 61 2 — csak hogy Eperjesre nézve még ezt is hozzátette: Mondják meg a városnak, hogyha az ügyet (békésen) nem hozzák rendbe, lehet, hogy a fiscus lázadás, tiltott gyüllések, császári IkatonL'ik elfogása és megölése miatt a kolostorhoz tartozó javakat azonnal (lefoglalja, és azzal is ijesszék az eperjesieket, hogy városukba még a mostaninál fi0 7 Hogy a kolostor régente a karmelitáké volt, Kaizer írja és az 1913-iki Kapisztr. Schern. Ez utóbbi hivatkozással 1 Fejér Codex Diplomaticus-áira. X. 7. pag. 901. — Hogy a kolostorban a város bort és gabonát tartatott}, Fridrich írja: II. 129. és köv. — Talán nem kell bővebben bizonyítanunk, hogy a karmeliták Eperjesről a protestantizmus miatt távozták. 608 Fridrich: i. h. a kamarához intézett rendeletet in extenso közli, a városhoz intézettet nem említi. Mi mind a két rendeletet eredeti fogalmazásában olvastuk. Conc. Exp. 1655. 197. jun. 29. — 223. jul. 4. 609 Fridrich: i. h. 610 a Wesselényi Ferenc gróf, nádorhoz intézett rendeletet Fridrich esak etmliti. Ld. eredeti fogalmazványát Conc. Exp. 1659. 61. márc. 13. — A városhoz intézett rendeletet — 1660. máj. ^-ikéről — Fridrich a maga egészében közli. Ld. e rendelétet Fejérnél is. Codicill. 136. drb. 235. lap. 01 1 E rendelet említve Fridrich-nél. 61 2 Ld. fent Bàrtfà-nzïï.
