Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
prédikátor küldése egyet jelent-e azzal, hogy a nevezett években Egerben reside ntia is állt fenn, sőt, hogy nem jelentheti-e éppen ellenkezően azt i s, hogy amaz években Egerben nem volt rendház, nem volt residentia? Mi csak azt vesszük tagadhatatlan ténynek, hogy Egerben 1561 és 1596 között ferencesek voltak, (működtek, de nem 'azt is, hogy ez időben ott rendházuk is lehetett. Hisz, mint alább még bővebben látni fogjuk, a ferences atyák sok-sok helyen működtek a tőrök területen és protestánsok között mint prédikátorok, missionáriusok, bujdosó lelkipásztorok ezer veszedelemtől környékezve, ezer vésszel dacolva, minden percben elkészülve a fogságravetésre, a kiűzésre, a megkínzásra, a halálra, — anélkül, hogy az illető helyen rendházuk tett volna. Avagy: tegyük fel, hogy 1561 és 1596 között, abban az időben, amikor a királyi helytartó, söt míaga a király sem voltak képesek az egri káptalant a templomából való kidobásától megmenteni, a ferencesek! valóban (megmaradhattak egri templomukbain és rendMzukbain, — akkor is biztos, hogy abban a rendházban az ő életük nemt volt valami nyugodt és kellemes. Bártmilyen formán tartózkodtak a ferencesek 1561 után Egerben, 1596-ban, midőn (okt. 13.) a török Egert e'Jfoglalta, ismét menekülniük kellett a városból. Ugyanekkor a káptalan is elhagyta Egert. 59 2 Hogy a ferencrendi atyák miként jártak el a török iga alatt sínylődő városban is a katholikusok lelki vigasztalása végett, erről még alább, a török világiról szóló fejezetünkben fogunk bővebben megemlékezni. Itt most csak azt jegyezzük meg, hogy a ferenerendieknek 1596-tól 1687-ig nem volt rendházuk Egerben. Mikor végre, 1687 dec. 17-én, az egri vár ismét magyar kézre került,, a ferencesek megint felállíthatták egri residentiájukat. Már a vár bevételének napján bejöttek a városba. 59 3 A papi ténykedéseket eleinte a székesegyházban, majd — 1748-ig — egy, (keresztény templommá alakított török moséban végezték. Első lakóhelyük a régi ferencrendi convent volt, melyet azonban — még 1687-ben — a minoriták kaptak meg, míg! Feriesy Györgyi püspök a salvatorianusok részére új helyet jelölt ki, melyen a nép alamizsnájából alacsony residentiát építettek maguknak. Ez a residentia 1713-ban convent rangjára emeltetett és az atyák benne laktak 1714-ig. 1714-től 1756-ig épült az új convent. A fő jótevők, kik építését lehetővé tették, Erdődy Gábor gróf, egri püspök (1715—1744), Kiss János, egri nagyprépost, Koháry István, 594 Püspöky András és Kiss János, egri kanonokok voltak. Harangot a ference50 2 A káptalannak -efiísö menedékhelye Kassa volt (1597. 38. tc.), azután Nagyszombat (1609. 10. tc.), azután Jászóvár (1613. 3. tc.). azután megint Kassa (1649. 38. tc.),ahonnan 1687-bem, a töröknek Egerből való kiűzése utáni, megint visszatérhetett Egerbe. 69 3 Fridrich közli az erről szóló hiteles Okiratot. 594 Fridrich-uël : Kohányi, keresztnév nélkül, Koháry István egri kanonok volt 1712-től 1733-ig, Kohányi nevű egyént az egri kanonokok közt nem találtunk. Ld. az. 1840-iki Egri Scbematismust.
