Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Hogy Kálmáncsehyék Debrecenében a ferenerendiek nem maradhattak meg, ezt akkor is gondolhatnék, ismerve a XVI. század viszonyait, ha erről nem volnának külön történelmi adatok, de hát a történelem külön is feljegyezte, hogy a ferencesek 1552-ben Debrecent elhagyták. 56 1 Nemcsak hogy katholikus szerzetesek nem tarthatták meg rendházukat Debrecenben, hanem hosszú időre, legalább is minden külső nyoma elveszett ott a katholicizmusnak. Révész Imre azt írja, hogy Mária Terézia koráig Debrecenben egy katholikus sem élt. 56 2 Ez nem egészen így volt, mert már III. Károly korában kellett a városban katholikusoknak lenniük, különben az alább idézendő 1715-iki törvény rendelkezése teljesen érthetetlen volna. Az azonban meglehet, hogy a XVI. század második felében és a XVII. században valóban egy katholikus sem akadt Debrecenben, vagy egy embernek sem volt szabad magát a külvilág előtt katholikusnak vallania, vagy legalább is a város azt hirdette, hogy területén nincsenek katholikusok, mert csak így magyarázható meg az erdélyi vallásügyi törvényeknek az, az erdélyi vallásügyi törvényhozás szellemével különben sehogysem összeférő intézkedése, Ihogy Debrecenbe (csak úgy, mint Váradra és Borosjenőre) katholikus papnak egyáltalában nem szabad bejönnie, még beteghez, még keresztelés, még a holtak beszentelése végett sem. 56 3 Míg tehát olyan helyekre, ahol az erdélyi törvények szerint, a katholikusok kevés volta miatt, nyilvános katholikus istentiszteletnek nem volt szabad lennie, katholikus pap mégis jöhetett beteghez stb., Debrecenbe katholikus papnak még az ilyen bejövése is tiltva volt, — miért? azért, mert a város azt mondta: nálunk nincsenek katholikusok. Ha a város nem mondoit igazat, akkor is bizonyos, hogy a katholicizmus Debrecenben hosszú ideig roppant szomorú állapotban volt, — ha meg igazat mondott a város, akkor tény, hogy kebeléből a katholicizmus hosszú időre teljesen kiveszett. Míg az alsó- és felsőmagyarországi városokban 56 4 a kathoficizmus feltámadása már 1670 és 1680 között megtörtént, Debrecenben, nueßy e városok körén kivül esett és mely csak 1687-ben került a király közvetlen uralma alá, ez a feltámadás mintegy 1715-ig váratott magára. Első jele volt, hogy a városban megtelepedtek a piaristák és megszerveződött a katholikus plébánia. Az 1715-iki országgyűlés azután erélyesen intézkedett arra nézve, hogy ami uj élete a katholikus egyháznak Debrecenben megint lehetett, ne csak megmaradjon, hanem mentől szélesebb körre terjedjen ki, mentől virágzóbbá fejlődjék. A 108. tc.-ben Debrecent a szabad királyi váro561 farkas: Scmptores. 10. — Nagy Béni: A marian, fer. a XVI. sz- e. f. 533. és köv. — V. ö. Fridrich. i. h. II. 219. és köv. 58 2 Méliusz Péter esm.ll. 3. xzöü 56 3 Appr. Const. I. r. 1. c. 11. art. 59 4 Alsó-Magyarország régente : az. országnak északnyugati, Felsfl-Magyarország: az országnak északkeleti része.
