Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

mindi a török hódította részek

1 protestantizmusának történetére hatalmas, döntő befolyást gyakorolt. Sem az, almit Ember Pál írt, hogy t. i. Debrecenben már 1531-ben volt protestáns lelkész,

50

3 sem az, amit Révész Imire állított egy régebbi müvében,

55

4 hogy ugyanis Debrecenben csak

1 1535-ig volt katholicizmus,

555 nem felel meg a történelmi valóságnak.

55

6 Debreceniben imég 1551-ben is volt szent míi'se és meg voltak a szentképek, valamint az egyházi öltönyök.

557 Ez tagadhatatlan történelmi tény. Mindazonáltal

1 nem csak

1 a többi magyarországi város példája, hanem a történelmi adatok alapján is azt kell mondanunk, hogy ha 1551-ben még! fenn is állt a katholikus istentisztelet Debrecenben, ha akkor a katholicizmus hivatalosan még nem is volt eltörölve és a protestantizmus! hivatalosan még nem is volt megszervezve, azért ott 1551-ben a kathoÜlicizmus már haldokolt és az; igazi ur az elméken és a szíveken a protestantizmus volt. 1551-ben Kálmáncsehy — Sánta — Márton, ki, mint katholikus felszentelt pap, régebben gyulafejérvári kanonok volt, lett debreceni plébános.

55

8 A helvét irányt követte, az oltárokat és az egyházi ruhákat a templomokból eltávolította és „midőn misét szolgált", csak egyszerű faasztalt használt. Sőt: a keresztségét az utcán disznóvályuból szolgáltatta ki, mondván: „Ez a keresztény szabadság!"

55

9 (Valóban ennél nagyobb szabadságot már 55

3 Lampe—Ember: a megfelelő évnél. 55

4 I>évay Biró Mátyás, első magyar reformátor életrajza és irodalmi művei. 1863.. 55. U. o. említve és megcáfolva Ember Pál nézete. B5

5 E .nézetét maga Révész helyesbítette egy későbbi művében. Ld. Prot. Figyelmező. 1870. 391., 1872. 536. Idézve Bunyitay-,nak alább említendő müvében. 656 Enyingi Török Bálint (nem István) 1536-batn kapta meg Debrecent, ő alatta még nem volt a városban protestantizmus. Erről Debrecenben! csak Ehyingi Török Bálint uinokája: Török János fia, II. Bálint alatt lehet szó. (Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I. !399.) (Zsilinszky Mihály stb. A magyarhoni protestáns egyház története. 1907. 84. azt árja, hogy Debrecenben a protestantizmusnak első terjesztője ugyancsak Török Bálint unokája, Török Jáinos elsőszülött fia: II. János volt.) Igém, a protestantizmus Debrecenben csak 1545 körül kezdett terjedni ( nem, mint Bunyitay irjja i. h., csalk. 1557 körül) és kevéssel 1551 után e városban teljes uralomra jutott. (Zsilinszky st,b. i. h.) (De éppen ezért az çlsô terjesztő sem Török II. János, sem II. Bálint, hanem I. János.volt. (f 1562), aki bírta az aurániai perjelséget, de azért protestáns válla.) Révész Imre: D. Biró Mátyás

1. 55. azt irta, hogy Dévai már 1544-ben protestáns esperes volt Debrecenben. Zsilinszky stb. i, h. 50. azt irják, (hogy Dévai 1543-ban Enyingi Török (I.) Bálint özvegyénél, Pemfflinger Katalinnál Debreceniben lelkészi alkalmazást nyert és ott is halt. meg 1547 előtt. (V. ö. Révész: á. h. 59.) Ámde Dévai Biró Mátyás sohasem is volt Debrecenben. (Fraknói: Révay Ferenc... fiainak... iskoláztatása. 24. és köv. — Fraknói r Adalékok Dévai Biró Mátyás élettörténetéhez. T. Tár. 1,880. 5.) 557 Bunyitay Vince: A ihitujitás történetéből. Századok. 1887. 391. Draskovich. György, aradi prépost,, a későbbi kalocsai érseknek 155:2. jul. 10-iki, Oláh Miklós egri püs,pök és cancellár utján a király elé terjesztett jelentésének alapján, 558 Zsilinszky, stb. : i. h. 84. 55

9 Katona: Hist. Crit. XXII. 498.