Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
tott. A világi pap-plébános 1715-ben eltávozott a városból és azóta a plébániát a piaristák kezelik. 54 8 A debreceni ferencrendi conventet 1312-ben alapították. 54 9 1448-ban a pápa követe: Joannes S. Angeli bibornok Széchy Dénes prímással elvétette a conventtualisoktól és az observansoknak adatta. 55 0 Ámde később a conven tualisok megint visszakapták Debrecent. Bizonyítja ezt az a tény, hogy e hely az observansok 1506-iki tabuláján már nem szerepeli (tehát már líoOC ban nöm vdlt az observansoké, hanem megint a conventualisoké, amint hogy a marianusok 1533-iki tabuláján valóban fel is van tüntetve az ő váradi őrségükben Debrecen.) 55 1 Szilágyi Erzsébet 1470-ben megparancsolta a debreceni mészárosoknak, hogy a marha- és birkanyelveket a plébánosnak és a ferenceseknek adják. 55 2 A protestantizmusnak a XVI. században feltámadt vihara Debrecent sem kerülte el, sőt e város egyik főerőssége lett az uj vallásnak — annyira, hogy katholicizmus kevés helyen esett annyira áldozatául a hitbeli változásnak, mint éppen Debrecenben. Természetes, hogy ily körülmények között a debreceni ferencrendi conventnek is meg kellett szűnnie. Debrecen Bihar megyével együtt, melynek területén feküdt, a mohácsi vész után erdélyi uralom alá került, ámde mind a királyi Magyarország, 64 8 Fridrich: II. 219. és köv. 54 9 Farkas: Scriptores. 10. — 1 Mint Kaizer részletesen irja : A ferencesek templomát 1312-ben építették. A conventet 1336-ban Jakab katona emielttette. 550 Fridrich: I. 11. 'és II. 219. és köv. — V. Ö. mit erről fent, a marianusok történetében mondtunk. 65 1 Ld. fent, a marianusok és ia sialvatoriamisok történetében. —• V. ö. Nagy Béni : A marian, fer. a XVI. sz. e. f. — Kaizer azt irja(, bogy a debreceni íei^enioesek conventualisok voltak, de 1448-ban elfogadták az observantiáti és így a debreceni convent a mariana provinciában maradt. Szó sincs rólla, hogy a conventualis debreceni atyák elfogadták volna az observantiátf, mert ha elfogadták volna, nem tették volna őket ki a konventből és nem adtál» volna a conventet az observansoknak. Az, sem lehetett, hogy 1448 után, 1506 előtt, azért kapták vissza a conventualisok a debreceni conventet, mert observansokká lettek, mert, mint tudván tudjuk, a conventualisok: csak 1517-ben fogadták el az observant!áft. Lehet hogy Kaizer az Igali-féle reformatiora gondol, ámde 1. ez nem 1448-ban, hanem 1454-ben történt, 2. a conventualisok ezzel sem lettek observansokká, hainem csak reformált conventualisokká. Szóval : a conventualisok 1448-ban elvesztették Debrecent, éppen azért, mert akkor nem váltak observansokká, 1448 után — 1506 előtt —• pedig visszakapták Debrecent, akár mint még csak conventualisok, akár (1454 utánf mint már református conventualisok, de semmi esetre sem, mint observansok. Egyáltalában a legnagyobb ellentmondás, hogy „az atyák élfogiadták az observantíát és igy a convent a mariana provinciában maradt", mert a mariana (értsd, akkor még ••com veintualis) provincia 1506 ellőtt eo ipso a n e m-obsiervánsságoti jelenítette. Ha a aoonvent megmaradt a mariana provinciában (jobban mondva: ha a mariana provincia visszakapta), ez eo ipso azt jelenti, hogy az observantiáti el nem fogadó, nemobservans atyák kapták vissza. 65 2 Kaizer.
