Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Csiksomlyóra nézve a királyi ujraadományozás, megerősítés és pártfogás'bavevés 1742. dec. 3-ikán történt. Az atyák bevezetését és 'beiktatását a convent- és tartozékainak birtokába a királynő 1743. márc. 8-ikán rendelte el. A bevezetés és beiktatás végbement 1743. nov. 2-ikán. 54 1 1802-ben bevégezték a tempilom kibővítését. 1876-ban szentelték fel. Domokos Kázimér, ferencrendi atya, erdélyi apostoli vicarius és feliszentelt püspök, mint csi'ki házfőnök, állította fel 1667-ben a Congregatio de Propaganda Fide beleegyezésével a csiksomlyóli elemi iskolát, melyét 1725-ig telijes gymnaisiiummá fejlesztettek. 1850-ig tanítottak itt az atyák. Ekkor az osztrák kormány, kettő kivételével, mint forradalmárokat, megfosztotta őket a tanárságtól. Kájoni János, 1675-től 1678-ig rendtartományi főnök, létesítette, ugyancsak a fent nevezett római Congregatio beleegyezésével, a csiiksomlyói nyomdát, mely mai napig fennáll. 542 . Csütörtökhely. Szepes megye. Csáky István gróf 1638 után az itteni templom kápolnáját a lutheránusoktól elvette. Az 1647. 6. t.-c. a protestáns rendek óhajára kimondta, hogy a csütörtökhelyi kápolnába a katholikusok számára kivülről és ne a plébániatemplomból légyen a bejárás. A törvénynek e rendeletét nem hajtották végre, Szepes vármegye tehát — mint Bársony György, váradi püspök, a szepesi prépostság administrâtora és királyi tanácsos;, a királynak előadta — 1667-ben az alispánt másokkal együtt kiküldte, hogy a kápolnát feltöresse és kinyittassa, azaz a kápolnába kivülről ajtót nyittasson és így a katholikusok az 1647. 6. t.-c. szerint valóban kivülről és ns a templomon keresztül járjanak be a kápolnába. Bársony püspök szerint ez az intézkedés sértette a hely szentségét, az alapítók, valamint a földesúr jogát és megszentségtelenítés (profanatio) jellegével birt. I. Lipót király tehát 1667 juniusában a püspök kérésére — arra való hivatkozással, hogy az 1647. 13. t.-c. alapján azokat a templomokat és kápolnákat, melyek visszaadását a protestánsoknak megígérték, külön e végre kiküldött biztosok a protestánsoknak visszaadták, azokra á templomokra és kápolnákra nézve pedig, melyeket a protestánsoknak nem adtak vissza, vagy melyek észszerű okokból a kíatholikusok kezén maradtak, a protestánsok hallgatásuk vagy hanyagságuk, vagy az elévülés miatt jogukat elvesztették — Szepes vármegyének, különösen pedig a megye főispánjának megparancsolta, hogy a kápolnát, mint amely a főispán földesurasága alá tartozik, a főispánnak adományozott kegyúri jog alapján ne engedjék érinteni és külön is megtiltotta az alispánnak, a szolgabiráknak és a melléjük rendelt egyéneknek, hogy a kápolnát' megtámadják és falát áttörjék. 54 3 54 1 Gyöngyösi convent levéltára. Erdélyi faláda. 54 3 Id. Schern. 54 3 Conc. Exp. 1667. 147. jun. 29* A király rendelete Szepes megyéhez. A király -eredeti aláírásával és pecsétjével. (A cancellaria levéltárában vagy azért van meg maga 15*
