Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

II. FEJEZET. A ferencesek a török világban

kelhettek, járhattak, azután is úgy legyen, azaz török részről a keresztények Baráti meg ne hántassanak, hanem járhassanak, kelhessenek bottal, fegyver nélkül, hasonlóképpen a keresztények is adjanak hitlevelet, hogy a török Barátok is fegyver nélkül, bottal, ahol járnak, kelnek és a hodzsák is magyar részről meg ne hántassanak, és így ebben megállván, a két rész (török és magyar) között a jó szomszédság dicsértessék. — Ez arra vonatkozott, hogy G}

röngyösről a ferencrendiek szabadon járhassanak Egerbe a keresztények lelki vigasztalása végett. 36

1 Hogy a kathoiikus egyház a török területen ingatlanokat is szerezhetett, bizonyítja a következő két adat: 1681-ben a szegedi emin jóváhagyta egy ingatlannak a szegedi Szent Ferenc-rendi templom részére történt adományozását, — 1686-ban pedig Musztafa aga, gyalogkapitány, írásba foglalta a szegedi ferenceseknek egy ingatlanvételi ügyletét.

36

2 Boszniában a török a ferencrendi guardiánokat a katholikusok fejeinek tekintette és úgy kezelte őket, mint keheseket a kathoiikus alattvalóknak a szultán, a porta iránt való hűségéért. Viszont díszköpennyel, binjis-siel, tüntette ki őket, melyet a görög-keletiek fejeinek mem adott.

36

3 A helyek történetében látni fogjuk, hány conventjét a ferenceseknek gyújtotta fel, fosztotta ki, pusztította el a török. Ez eseteket azonban, véleményünk szerint, nem lehet a török kormányzat jellemzésére felhozni, mert ez esetek a háború kategóriájába tartoznak, mely egyaránt csúnya, kegyetlen volt töröknél és kereszténynél. Ami most már a papok és a szerzetesek üldözését, kínzását, megölését illeti, itt szintén utalva arra, mit fenn arról, hogy e jelenségeket miképp kell megitélni, előadtunk, a következő, ezekre vonatkozó néhány tényt soroljunk fel:

36

4 36

1 A pecséttel megerősített diványbeli levelet egész terjedelmében,, laz eredeti magyar szöveggel, közili Fridrich. i. b. 6. 30

2 Szilády Áron és Szilágyi Sándor: i. h. 339. 36

3 1 83 6-iki Bosn. Arg. Schern. 36

4 Boszniában — mondja az 1895-i Bosn. Arg. Schern. — a törők a templomokat lerombolta, vagy mohaimedián templomokká alakította át és a barátokat sehogy sem tűrte meg, úgy, hogy álruhában kellett rejtőzmiök, járniok-kelniök. — Hogy ez az állítás menynyire történelmi állápon nyugszik, megtetszik a többi (között abból a levélből, melyet 1688. jatn. 29-ikén III. Ferdinánd király nevében a királyi magyar udvari eancellária a haditanácshoz intézett és melyben ezt olvassuk : A boszna-argentinai ferencrendi observans rendtartományfőnök testvéreivel és a kathoiikus néppel együtt; (Provinciális Bosinae-argentinae minor is observantiae cum suis fratribus et populo eatholico) panaszkodik, hogy Boszniában a török istentelensége miatt meg vannak fosztva a kajtiholiikus vallás szabad gyakorlatától (se in illis partibus impietate Turcica privates esse liberó exercitio Religioinis catkolicae). így ez országban a kathoiikus hitnek még utolsó ott meglévő szikrája is el fog húnyni. A töröknek ily bánásmódja a katkolikusokkal «a békekötésbe ütközik. Tegyék bele tehát Schmidt utasításába, hogy a portánál rendezze el ezt az ügyet. 11