Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
II. FEJEZET. A ferencesek a török világban
nak a török meghódította részeibe is. Ez ma már mintha egy kissé el volna fellejtve, holíott ha azokról azi érdemekről szólunk, melyeket a BosnaArgentina Provincia Boszniában és Dalmáciában szerzett magának, a történelmi igazsághoz híven mindég hozzájuk kell gondolnunk azokat a szolgálatúikat is, melyekkel Szent Ferenc családjának ez a része a magyar kiatholicizmust kötelezte örök hálára. De Magyarországon a bosnyák barátoknak hatalmas munkatársaik akadtak egy másik Szent Ferenc-rendi provinciából is: a magyarországi salvatoriánusból. Fridrich Orbánnál olvassuk, hogy egy, 1675-iiki feljegyzés szerint más papok híján Gyöngyös egiész vidékén, mintegy 300 faluban csak a ferencesek látták el lelkileg a katholikus népet a török világban, sok üldöztetés közepette, még életük veszedelme árán is. Ha ők nem lettek volna, ha Ők is elhagyták volina híveiket, a katholikus vallás elenyészett volna e vidéken. Járták a községeket, tanítottak kicsinyeiket és nagyokat és kiszolgáltatták a szentségeket az üdvöt szomj azoknak. A nép is bejárt Gyöngyösre. Ezren meg ezren hallgatták a szentmisét és a prédikációt a franciskánus convent udvarán, mert a nagy tömeget a templom nem volt képes magába befogadni. 34 7 Ugyancsak Fridrich irja, hogy mikor Szegeden híre sem volt püspöknek, világi papoknak és más szerzeteseknek, csak a ferenerendiek látták el a városban és környékén a lelkipásztori teendőket és csak ők tartották meg a népet a római katholikus hitben. 34 8 1627-ben a Gongregatio de Propaganda Fide felhívta a bécsi nunciust, intené meg Pázmány Péter, esztergomi érseket, hogy Szegedet ne hagyja tovább katholikus pap nélkül, mert nem lehet tovább tűrni, hogy a katholikusok a ker e sz t el és ek ért és az esketésekért eretnek-lelkészeknek legyenek! kénytelenek fizetni. Egyben a Gongregatio Cataneo Camillus, castilionei apátot, Pázmány római ágensét is felhívta, hogy Pázmány-t e dologra figyelmeztesse. Pázmány ez ügyben nevezett ágensének ezt írta; Nagyon örül, hogy a Congregatio azzal az elpusztult vidékkel is törődik. Vajha így lett volna eddig is és így lenne ezután is. Legyen áldott a Congregatio és felállító ja. Szeged, ha nem téved, mert nem biztos benne, a váci vagy a csanádi egyházmegyéhez tartozik. (Az utóbbi területén feküdt és ime Pázmány itt nem tud az esztergomi érseknek arról a régi jogáról, melynél fogva Szeged, mint exemptus plébánia, ez érsek joghatósága alá tartozik.) Van ott a ferencrendiéknek conventjük. Másféle pap ott a török miatt nem lehet. (Hogy a török területen általában működhettek katholikus világi papok is, tudván tudjuk, de Szegeden valóban nem völt szükség viliági papokra, mert hisz ott voltak a ferenerendiek.) a" Fridrich: i. h. II. 8. 3*8 TJ. o. 15.
