Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

II. FEJEZET. A ferencesek a török világban

1580 körül a s i m á n d î (Scimandra, Arad megye) és n a g y p é 1 i (Peglia, szintén Arad megye) híveket, a Maros és Kőrös közölt, a temesvári ferencrendi prédikátor-atya látogatta. Ez atya halála után a nevezett hívek a pápától új lelkipásztort kértek. 34 2 Száz meg száz helyet említhetnénk még meg az Acta Bosnae álapján jelen tárgyunkkal kapcsolatban (mily rendkívül becses és bő források a he­lyekre, a hívek és lelkipásztoraik életére, körülményeire nézve: pl. P. Bartho­lomaei Kasic S. J. sacerdotis et missionarii, neenon Petri Katie, episcopi Prizrensis etc. (sic) — apostoliéi labores in Serbia, Sirmio el Sclavonia. Acta Bosnae 342—366, MCCXXXII. 1612—1618,. vagy: Fr. Marianus Maravic, episcopus Boisnensis brevem suae diceceseos exhibe t sacrale congregationi „Descriptioníeim", U. o. 475—480, MCCCGXVI. 1655.), de talán e nagyon fogyatékos kép is, amelyet most itt megrajzoltunk, némi fogalmat adhat a török hódította területnek kathoiikus egyházi viszonyairól. Még csak azt jegyezzük meg, hogy — mint a helyek történetében látni fogjuk — a török 1666-ban megengedte a bosnyák atyáknak, hogy a pozsega­megyei V e 1 i k á-n (Nagyol'aszi) conventet építsenek és hogy innen szállt ki a sok ferences atya a környék katholikusainak pásztoráLáslátra. A szerem­megyei V u k o V á r plébániáját is ellátták az atyák a török világban, szint­úgy a p é t e r V á r a d i és a b a j a i híveket is gondoz ták. (Értsd hozzá min­dig a környéket is.) S ha azt kérdezzük, kik volítak a török terület dia spóráj ának a pászto­rai, azt kell felelnünk: legfőkép és első sorban azok, kiknek sorából az ide gen zsarnok igája alatt szenvedő híveknek legtöbb, a főpásztori mitrának ugyancsak nem a díszét élvező, hanem csak a terhét érező püspöke is kike­rült: a ferencrendiek, nevezetesen Gyöngyös és Szeged vidékén a s a 1 V a t o r i a n u so k, Boszniában pedig, valamint Szlavóniában és Ma­gyarországon is, fel egészen Pestig, a bosnyák atyák. Ezék maradlak meg abban a néhány conventben, melyet a hódításban megtarthattak, ezek látták el a plébániáknak túlnyomó nagy részét, ezek gondozták, folyton 34 2 Fermendzin: Acta Bosinae. 473. MGCCCXVI. 1651. Index parochiarum, quae ad mensam episcopi Belgradiensis pertinebant. — 470. MCOCCVI. 1G50. — 470. MCCCCVIIL 1650. — 470. MCCCCVII. 1650. A bolgár Tliomassi Gábor atya jelentése. — 467.. 468. MCCCCIII. 1649. Ecclesiarum, qua s episcopus Belgradiensis., fr. Marianus Ibrisimovie anno 1649. canonice visita vit, series, — 340. MCCXXVI. 1587. 15 Decembris, Romae. — •340. MCCXXV. 1588. 13. Mártii, Romae. — 340. MCCXXVII. meuse Julii, Romae. — 340. MCCXXV. 1586. 13. Mártii, Romae. — 340. MOCXXVII. mense Julii, Romae. — 336. MCCXXII. 1584. 25. Julii, Simandrae.

Next

/
Thumbnails
Contents