Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

II. FEJEZET. A ferencesek a török világban

Denta (Gyenta, Temes megye), Temesvár, — 1580 körül volt itt ferencrendi prédikátor, — 1587. dec. 15-én V. Sixtus pápa Ragusai Bernardinus ferencrendit és társait Temesvár (és P o z s e g a) vidékére küldte, hogy Miklós, szendrői püspöknek, Boszniában administratornalk és visitatornak, engedelmeskedve és az ő felsőbbsége alatt, a kathoiikus ügyet előmozdítsák, (mint tudjuk, 1503—1512 a magyar király sem belgrádi, sem szendrői püspököt nem nevezett ki, 1612—1618 azután csak a belgrádi, 1619—1703 pedig csak a szendrői címet adományozta, — és íme, itt találkozunk egy szendrői püspökikel, kit csak a pápa nevezett ki, — ez a Miklós püspök: Ugrinovics Miklós volt, kit a pápa 1570-ben tett meg szendrői püspöknek és kit 1605-ben vagy még előbb a törökök öltek meg, — valamint 1544-től 1570-ig, úgy Ugrinovics halála után, 1605-ben, is nevezett ki a pápa szendrői püspököt^ de azután már nem, — ld. Gams-nál, — az 1870-iki boszniai-djakovári történeti schematismusban tévesen van Ugrinovics mint boszniai-djakovári püspök, feltüntetve, mert, mint láttuk, Ugrinovics nem volt boszniai-djakovári püspök, hanem szendrői, és Boszniát a távollevő, Djakovárt székelő boszniai-djakovári püspök helyeit, valamint a boszniai-djakovári szék üresedése idején, a pápa megbízásából csak administrálta és visitálta. Nagybecs kerek (Beckereck, Becchereck), — 1650-ben pap nélkül szűkölködött. Csanád (Cbianad, Cenad), — 1650-ben pap nélkül szűkölködött. E helyeken kivül még másolkon is állt fenn plébánia, mondja forrásunk (nella terra di . . . .itt felsorolja az imént említett 11-et, azután hozzáteszi: et altre terre convicine), természetesen, így pl. Recskemé t-en, hol a ferenceseknek volt templomuk, plébániájujk és residenciájuk (ld. a helyek történetében), itt a templom Szent Miklósról volt elnevezve, — belgrádi püspök itt 1649-ben 24 hivőt bérmált meg, — 23 kathoiikus ház állt fenn 1000 lélekkel, az eretnekek többen voltak (di eretici piu). Valamennyi itt említett plébániának (a szlavóniaiak-, a szerémségiekés a magyarországiaknak) a belgrádi püspök haszonélvezője (usufruttuario) volt, azaz valamennyi itt említett plébánia hozzájárult a püspök fentartásához úgy, hogy a plébániai jövedelmeknek egy negyedrésziét a püspököknek adták (ricerendo da tutto la quarta canonica). (Nem sok, ha meggondoljuk, hogy a püspököknek folyton utaznia kellett és hát a baksisok a törököknek!) Csak a lucsi plébánia volt egészen a püspöké, — ezt administratorral kezeltette. Katholikusok laktak a következő helyeken: Lipp a (Lipova, Lippova, Temes megye), — Stipanics András atya 1650-ben „lippai missionarius" címet viselt — ugyanebben az évben a lip—