Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

II. FEJEZET. A ferencesek a török világban

dolog vége pedig az lett, hogy a pápa, VII. Sándor, a bíbornoki bizottság véleményét nem fogadta el (1662), a király viszont Benlics Máté atya boszniai püspökségéhez már nem ragaszkodott, hanem Olovcsics (olovoi, Plumbensis) Miklós, ferencrendi atyát, nevezte ki boszniai püspöknek, kiit azután ebben a minőségében a pápa, IX. Kelemen, még a királyi kinevezés évében, azaz 1669-ben megerősített.

33

2 (Ez az eset is egyik bizonyítéka annak, hogy a pápák mily kiméletességgel kezelték a királyi kegyúri jog kérdését.) A boszniai püspökségre nézve tehát maradt minden úgy, ahogy volt. Olovcsics Miklós atya is, távol Boszniától, Djakovárt székelt. 1701-ben itt ölték meg rablók.

33

3 A belgrádi püspökségre nézve azonban a pápa nem teljesítette a király akaratát, hanem e püspökséget fenntartotta és reá Benlics Máté atya halála után, 1675-ben, ismét a király megkérdezése nélkül, új püspököt nevezett ki Certatzinich (Carlovitius) Róbert személyében.

33

4 A pápa a püspököknek ilyen módon való kinevezését Belgrádba folytatta 1709-ig, amikor — az 1679-ben kinevezett Bernjakovics Máté ferencrendi (Ld. 1836-iki Bosn. Arg. Schern, és Gams) halála után — Natali Lukácsot nevezte ki belgrádli püspöknek, joghatóságát, mint apostoli vicariusét, kiterjesztvén „Magyarországnak a török uralom alatt levő, saját pásztoraiktól megfosztott egyházaira", nevezetesen a Dráva és a Száva, valamint a Duna és a Tisza közére és délkeleti Magyarországra Temesvárig.

33

5 Mint már fent mondtuk, a magyar királyok 1619-től 1703-ig csak szendrői püspököket neveztek ki, de 1703-tól 1732-ig nemcsak 4, királyilag kinevezett szendrői, hanem ugyancsak 1703-tól 1721-ig egy kinevezett belgrádi püspök is volt: Kasó István személyében. Persze Róma sem a királyok által kinevezett szendrői püspökökről, sem az I. Lipót által a belgrádi címmel megadományozott Kasó-ró\ nem vett tudomást, e püspökök királyi kinevezését nem erősítette meg. 1729-ben azután a belgrádi és a szendrői püspökséget egymással egyesítették és akiknek a királyok a két egyesített püpökség cimét adományozták, azokat már a pápák mind e mai napig, mint belgrád—szendrői címzetes püspököket megerősítették,

33

6 sőt megengedték és megengedik, hogy ezeket a magyar címzetes püspököket, valamint még egyesegyedül a tinninieket, címükre fel is szenteljék.

33

7 33

2 Fraknói: i. h. 374—382. 33

3 Hodinlca: i. h. — 1870-i boszniai — djakovári sebem. 334 Fraknói: i. h. 382. — Gams Pius Bonifacius, Series Episooporum. 1873. 33

5 XI. Kelemen pápának erről szóló okiratát közli Fermendzin. Acta Bosnae. 544. MCCCCLXXXVIII. 1799. jam. 26. — Natali már 1696-ban Jány Ferenc királyilag kinevezett szerémi püspökinek vicarius généralisa és missionarius apostolicus volt. Ld. Fermendzin: i. h. 527., 528. 33

6 Garnis. — Lib. Dign. E'ccl. 337 Míg a többi címzetes (választott) püspök 1885 óta már nem, a belgrád-szendrői és a tinnini igenis ma is tagjai a főrendiháznak. A belg.-szendrői püspöki cimet mindég egy zágrábi kanonoknak adományozzák.