Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
mint ahogy elődeinek is volt. Váradon, a medgyesi országgyűlés határozata szerint, a kathólikus vallásgyakorlatnak meg kell szűnnie. A Várad melletti Szőllősön maradjon meg. 23 5 A katholikusoknak imént vázolt jogi helyzetét tükröztetik az Approbatae Constitutiones is. 23 6 23 5 Szilágyi: Erd. országgy. eml. III. 279. 384. és köv. 23 0 Az Appro batae Constitutiones az 1540-től fogva hozott, érvényben maradt erdélyi törvényeknek I. Rákóczy Györgyi fejedelem készíttette gyűjteménye, melyet II. Rákóczy György fejedelem törvénykönyv formájába öntetett, az 1653. januáriusi gyulafejérvári országgyűlés elfogadott és ugyanez év márciusának 15-én ugyancsak II. Rákóczy György megerősített és kiadott. — Első Rész. I. cím. 2. artieulus: A négy reeepta religiok . . . ennek utánna is in perpetuum pro receptig tartassanak .. . Ezen négy xecepta, úgymint : Evamgelica reformata — vulgo Calviíiiana —, Lutherana sive Augustana, Romano-Catholica, Unitaria vei Antitrinitaria religioknak szabadon exercitiumok in locis iuxta constitutiones regni solitis ezután is megengedtessék. — 5. art. A jezsuita szerzetbelieken kivül egyéb rendbeli papokat vagy barátokat magyar nemzetből állókat, vagy ha más nemzetből állók lennének is, a fejedelemnek hirével és nem titkon jővén be, a fejedelmek hűségre és ország javára, szabadságára, az ő egyházi rendekben szokott juramentumoknak formájok szerint köteleseket tarthassanak magoknak a hazafiak egyetegyet házoknál és a szokott helyeken való megyékben és templomokban is, valahol usque ad annum 1649. exercitiumok volt, ezután is azon módosítással observáltassék. Hasonlóképpen amely derekas templomok a romano-catholikusoknak az előtti végzések szerint is meghagyattattanjak, most is meghagyattatnak, nevezet szerint a kolosmonostori, udvarhelyi, somlyai templomok, a klastrom ok és collegiumok, noha még in anno 1610. interdicaltattak és a fejedelmek is kötelességeknek sérelme nélkül meg nem szabadíthatnák az országnak consensusán kivül, mindazáltal most, eonsentientibus statibus regni a 'két klastromok, úgymint a csiki és a mikházi, azokhoz eleitől fogva tartozó parochialis helyekkel — valamelyeket contra constitutiones regni nem applicaltanak, vagy fiscusmak, akár pedig valamely privata personának praejudiciumálval nem apprehendáltak — helyben hagyatnak, a tövisi templomhoz való praetensiojoknak, ha mi lehetett volna is, — noha eddig is ususában nem voltak, a constitutiok pedig effélékre mutatnak — a katholikusok is renueciáltatnak. 7. art. (A régi végzések szerint a vegyes vallású helyeken a többségé a templom, a kisebbség részére külön, uj templomot kell építeni. Ezután is így legyen. Ha a kisebbség nem akar uj templomot építeni a maga számára, pénzbüntetésben részesül.) (A törvény szövege szerint a többségnek is segítenie kellett — pénzbüntetés terhe alatt — a kisebbséget az uj templom felépítésében.) 8. art. (Pénzbüntetés terhe alatt tiltja, hogy a földesurak jobbágyaikat a maguk vallására erőltessék, a maguk papjait reájuk kényszerítsék, a templomokat tőlük elvegyék.) 9. art. : A . . . reformata . . . luth er ana , , . unitaria . . . religion levőknek tulajdon püspökjük . . . legyenek, a katholikusoknak vagy pápistáknak pedig vioariusok. (Akiket a protestánsok és az unitáriusok püspöknek, a katholikusok pedig vicariusnak választanak, az elejitől fogva való szokás szerint, a fejedelmektől erősíttetnek meg.) 11. art.: A eatholicus papoknak Kolozsvárra, mivel többire hóstátokban (külvárosokban) laknak és városokban is promiscue azon religion levők közül vadnak, betegeknek — kik eulyos nyavalyákban vannak — juxta larticulum anni 1607. — látogatására, gyóntatására, keresztelésére, halottaknak kikisérésére, bémenmiok szabados legyen, -ezeken kivül való semmi ceremóniákat ne peragálhassanak, melyeket elvégezvén, ismét
