Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

Ettlölfogvai kialakult a conventualisok, később marianusok magyarországi rendtartományának erdélyi őrsége mellett az observansok, később salvatorianusok, magyarországi rendtartományának (élőbb vicariájának) erdéliyi őrsége is. 1533-ban még fennállt a marianusok erdélyi custodiája a besztercei, a szebeni és szászvárosi conventtel. (E custodia nem sokkal ezután a protestánsok miatt megszűnt.) Továbbá: 1508-ban fennállt az observansok vicariatusának erdélyi custodiája a marosvásárhelyi, a kolozsvári, a felfalui, a tövisi. a vajdahunyadi, a medgyesi, a fejéregyházi, a brassói, a csíki, a bakói (Moldvában) és a tergovesti (Kaizer szerint Romániában) conventtel.

21

3 1523-ban ezekhez a kolostorokhoz még az udvarhelyi járult. 1531-ben valamennyi, ilt felsorolt rendház közül a salvatorianusok még csak a brassóit és az udvarhelyit vesztették el. 1554-ben megvolt a marosvásárhelyi, a kolozsvári, a fejéregyházi, a csíki, a medgyesi és a tövisi házuk. 1558-ban már csak egyetlen egy conventjük volt Erdélyben: a csíki.

21

4 A ferenceseket tehát Erdélyben a protestantizmus miatt igen nagy veszteségek érték, de egy' dolgot meg kell állapítanunk: Ha akkor, mikor a protestantizmus Erdély nagyobb részét birtokába vette, a protestáns helyi hatóságok a ferencesektől házaikat el is vették, a kisebb testvéreket a protestánssá válit helyekről el is távolították és azután az erdélyi törvényhozás ezen a tényen nem is változtatott, — csíki házukban és azokon a kathoMkusnak megmaradt helyeken, hol az atyák, működésére szükség vollt, az erdélyi protestáns fejedelmek és a túlnyomó részben protestánsokból állt erdélyi -országgyűlés az atyákat igazában sohasem háborgatták. Jelen munkánkban, az erdélyi ferencrendiekről szólván, az erdélyi katholikusok jogi helyzetének a XVI., a XVII. és a XVIII. században való kifejlődését egész terjedelmében nem adhatjuk elő, imcrt ha ezt tennők, nagyon is eltérnénk tulajdonképpeni feladatunktól. Mindazonáltal, fenti állításunk bebizonyításának kapcsán, kötelességünk az imént említett tárgyról is egyet-mást elmondanunk, mert ha teljesen elmellőznénk, igen sok pontra nézve az erdélyi ferencesek történetét, mint egészen érthetetlent, állítanák az olvasók elé. Erdélyben a szászok között, főképp Szebenben és Brassóban, már a mohácsi vész előtt is elterjedt a lutheranizmus. Ami különösen Szebent illeti, e 21

3 Ezek közül bizonyára nemcsak a marosvásárhelyi volt ia conveutualisoktól elvett. — A vajdahumyadit Hunyadiék alapították és nejn a conventualisoktó 1 vették el az observansok részére. (Id. Schern.) 21

1 Ekkor még a karánsebesi és a baikói convent megvolt

j de a tergovistei már nem volt meg. — Ld. mindezekre nézve fent a marianusok ós a salvatorianusok történetét és a benne idézeitt forrásokat.