Pálffy Erzsébet: Páduai Szent Antal élete (Budapest 1929)

II. FEJEZET. Ki volt a csodálatos szónok?

A fényesen berendezett tágas termekben sok fontos politikai és vallási kérdést tárgyalnak meg ... de ha azután vége van a komoly munkának, akkor nem riadnak vissza a vidám szórakozástól sem ... A gyönyörű palota úrnője a szépséges Terézia gondoskodik róla, hogy vendégei semmiben hiányt ne szenvedjenek. Néha ő maga is megjelenik közöttük és bájos mosolyával fényt derít a társaságra. Boldog az a lovag, akihez finom, halk hangján pár barátságos szót intéz... Terézia asszony jelenlétében megcsendesül a lakmározók vidám zsivaja... szelid és méltóságteljes megjelenése megfékezi még a legszilajabb ifjút is. Tiszta, szende lénye tiszteletet parancsol, de amellett oly szeretetreméltó, hogy hire messzeföldön elterjedt. „Nincs hozzá hasonló szépség az egész Ibériai félszigeten", mondja róla a krónikás. Szép külsejénél azonban még sokkal szebb a lelke. Igen buzgó katholikus. A nap első sugarai már ott találják térdeplőjén a feszület előtt és ahogyan kezdi a napot, úgy is fejezi be. Cselédségétől is szigorúan megkívánja a vallási kötelezettségek teljesítését s a máskülönben szelíd és engedékeny úrnő ebben nem ismer mentséget, vagy kifogást. A palota előtt, a nap bizonyos órájában összegyűlnek a környék szegényei és Terézia úrnő maga osztja ki közöttük az alamizsnát. Bőven van itt a meleg étel, a jó ruha, a szerető szó, az okos tanács. A betegek orvosságot kapnak, amit Terézia asszony maga készít illatos füvekből ... és nincs az a betegség, aminek ne tudná gyógyírját. Mert Márton lovag felesége okos, művelt asszony és bizony megtörténik nem egyszer, hogy még férjének is tud tanácsot adni. Mert a