Kaizer Nándor (szerk.): A Budapest- országuti Róm. Kath. Plébánia keletkezése, határai és népességi mozgalma 1915. (Budapest 1916)

A buda-ujlaki és az országúti plébánia közti határ

10 pest-országuti és a budapest-ujlaki plébánia közti határvonalat kijelöljem, mert a legutolsó canonica visitatio óta a határvonal mindig kétes, a hívek magok sem tudják, mely plébániához tartoznak és ez oka a két plébános közti súrlódásoknak. Meghallgattam Főtisztelendőségedet, meghallgattam a budapest-ujlaki plébános urat is és azt találtam, hogy a legrégibb idő óta a határvonalat a császárfürdő és a vele szemben levő épület, pósta épület képezte s ennélfogva a históriai jog az országúti plébánia mellett szól. Tekintettel azonban arra, hogy idők folytán a császárfürdő kiépült s a szomszéd bázakhoz hozzá épült, a másik oldalon a pósta épülethez egyfolytában épült a mostani kápolna s a császárfürdő mellékszállodája és igy ezen házak egymáshoz épitve, csak nehezen képezhetnek határvonalt: tekintettel arra, hogy az újlaki plébánia helyzeténél fogva nem terjed és nem is terjedhet, míg az országúti plébánia délnek terjed és fejlődik, tekintettel arra, hogy a császárfürdőből és a pósta épületből nyerendő stoláris jövedelem oly csekély, hogy annak sem megnyerése, sem elvesztése nem képez tekintetbe vehető nyereséget vagy veszteséget; tekintettel arra, hogy a híveket különösen a házasság szentségére való jurisdictio tekintetéből bizonyos megállapított területre kell szorítani, hogy az ide-oda való tartozás hullámzása megszűnjék, azon javaslatot tettem az illető két plébános urnák, egyezzenek meg kölcsönösen abban, hogy sine praejudicio juris historici, jövőben a két plébánia között a határvonalt a császárfürdő mellett levő nyilt tó s a császár és szt.-Lukácsfürdő között létező kis köz képezze, s e szerint Újlak utolsó épülete a császárfürdő és átellenben levő pósta épület; az országúti plébánia kezdetét a szt.-Lukácsfürdő s a tó mellett délre fekvő népfürdő, illetőleg Lukácsfürdő szálloda képezze.