Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - II. Értelmi-ismereti lélektan. (Psyehologia cognitionis).

57 alapján. Csak annak vau tekintélye, aki nem önmagát, hanem az igazságot, és ezt nem önmagának, hanem az igazságért, Istenért képviseli. Ha az én ezért áldozatot is tud hozni, vagy pláne a tanúsított igazságért tud meghalni, bízhatunk benne. Gondoljunk itt az apostolok meggyőződéses bizonyosságára, akik tanításukért, Mesterükért meg is haltak... íme a filozófia második disciplinája (tagozata) elvezeti az embert az absolut meggyőződésekig. 3. METAF1Z1KA=DÓL0G-LÉ!\\TAN. A bölcseletnek ez a tagozata- disciplinája-foglalkozik a dolgok, a lények legszélesebbkörü fogalmaival. Legnagyobb az extenziója (fogalmi kiterjedése). A metafizikai fogalmak és elvek olyan kiterjedésnek, extenzívek, hogy köreikbe minden lény beletartozik. Tehát fogalmaik: mindént-áthágó, mindent-átfogó fogalmak (transcendentáliák). E fogalmak tölcsérszélei a végtelenbe mosódnak el. Ezek: lény, dolog, valami, egy, igaz, jó, szép... E fogalmakat minden dologra lehet alkalmazni. Mert minden dologban és tárgyban a nevezett fogalmak bennfoglaltatnak. Minden, ami van,> az lény; ami van, az dolog; ami van, az valami; ami van, az egy; ami van, az igaz; ami van, az jó; ami van, az szép. Tehát ezek a mindent-átfogó fogalmak a dolognak azonossági elvébe beletorkollanak... Mi is a dolog logikai azonosság-elve? A minden-átfogó-áthágó fogalmakhoz hasonlók azok a metafizikai mondatok és ítéletek, amelyeket csak rövidesen metafizikai elveknek szoktuk mondani. Ezek: a) Ami van, az van: «azonossági elv»; b) ami nincs, az nincs; «tagadási elv»;