Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - I. Tapasztalati lélektan (Psyehologia naturalis).

34 b) A tökéletes konyhavezető Mária, mint ügyes édesanya, megtudja nővéreitől, illetőleg gondozottaitól, hogy melyik az az íz- és zamatqualitás, amely jóleső érzést vált ki szervezetükből s azután azzal az íz-milyenséggel kedveskedik nekik. Kedvüket keresi úgy, mint az édesanya. Nem kerül több pénzbe, hanem több és gondosabb szeretetbe ... c) Nyáron és ősszel a lehető legtöbb befőttet tesz el télire a gondos Mária, már csak azért is, hogy nővéreit és gondozottait azzal a zamattal is tarthassa a hosszú téli időben, amely zamatot maga a jóságos Úr Isten adta legnemesebb teremtményének, az embernek. dj A szentéletű konyhás Mária egyben orvos és patikus is. Ismer ő minden növényt, amely orvosságot tartalmaz. Jól tudja, mire való a bodza, a hársfa, a kamilla, a csalán, a zsálya, az ezerjófü, a zsurló, az ökörfarkkóró, a borókamag, az útilapu, stb. stb és belőle annyit gyűjt és szed megfelelő nyári időben, hogy mindenkinek mindenből bőven jusson. És megtudja mindenkinek kisebbnagyobb baját, s szeretettel gondoskodik róluk. Zimankós téli időben össze-vissza fázva, meggénberedve jönnek haza a külső szegények kis apostolai, jól esik nekik, ha a szentéletű konyhás Mária forró teával kínálja meg őket. e) A tisztasz ívű konyhás Mária mindig tisztakötényű és kezű. És a konyhája meg egyszerűen ragyog a csíntól, mintha ténylegesen isteni műhely volna, amelyben az angyalokkal örömmel készíti az íz- és zamatqualitásokat az ételekbe. Ilyen konyhásra gondol a következő szerzetesházi közmondás: «Jó kony-