Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

VI. Könyv - II. Az Úr kapcsolja eszményeivel az Én-t.

300 városrészben lakhattak és megkülönböztetett ruhában kellett járniok (sárga folt). Ellentétek azonban mindig megvoltak a nép és a zsidók között. Magatartásukkal ők maguk is szították (Talmud, vérvád, kereszténykínzás). A gyűlölet fellángolt ellenük a keresztes-hadjáratokban és a fekete halál idejében (i348). De védelmébe vette őket ugyanakkor a pápa és Szent Bernát. Eredménye csak részbeni volt. B— Lutheranizmus története és vallás-alapjai. — Luther Márton szegény bányászcsalád gyermeke. Jogásznak készült. De egyik barátjának hirtelen halála és a mellette lecsapó villám arra késztették, hogy ágostonrendi szerzetbe lépjen. Aggályos lelkületű lévén, így a szerzetben a legalázatosabb dolgok végzésére vállalkozott. Felszentelése után meg kétóráig mondott egy-egy szentmisét. Kiváló tehetségű volt; egyben jó szónok és író, amiért egész fiatalon a vvittembergi egyetemen tanszéket kapott. De mert aggályaitól önmagában nem tudott szabadulni, másoktól meg nem akart tanácsot kérni és elfogadni, így lelkében egy rendszer érlelődött meg, az t. i., hogy az eredeti bűn teljesen megrontotta az embert, aki ezért képtelen a kísértéseknek ellenállni és Istennek tetsző életet élni úgy, hogy egyedül esaJc a hit által üdvözülhet... Ez az egyedüli rendületlen hit pedig abban a meggyőződésben áll, hogy Isten nekünk betudja Jézus Krisztus kálváriái érdemeit... Ennek alapján most már következett a többi tétele: nem szükséges az Egyház és intézményei; nincsen krisztusi papság, kiknek tanításából kellene a hitet meríteni; szentségek száma nem hét, legfeljebb három: keresztség, penitencia és Eucharisztia, amelyben Jézus Krisztus valóságosan jelen van, de a