Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - I. Tapasztalati lélektan (Psyehologia naturalis).

24 felszíneinek fénye, mint a mozgás, a keringés, a körbenszédülés, amelyek hangot, hangulatot, zenél, tehát életet váltanak ki bensőnkből. Az ember és egész benseje nem kisebb pengő érc és zengő cimbalom, mint a külvilágnak perdülése parányaiban és anyagtömegeiben... Ami egyszer a fül-dobhártyán át a tudatba kerül, az a lélek érzéki, szellemi és kegyelmi emlékezetéhen, mint valami kifeszített dobhártyán vagy hegedűhúron tovább fönmarad — zengve-énekelve-sóhajtozva ... Muzikális emberek egész operák a bensejükben; a szónokok és vezérek örökös élő rétorok (szónoklók) és pedagógusok; a szentek meg állandóan sóhajtoznak a föld porai és az erdők fáinak gyökerei közül Krisztusnak szavaival... Olyanok az emberek, mintha négyféle fülük, négyféle igazságra hajló feszes dobhártyájuk volna. Egyikben a külvilági hangok hangzanak, a másikban az értelmi elvek hangosak, a harmadikban az erkölcsi normák morajlanak és a negyedikben az égvilági eszmények komolyítanak. Aki milyen volt életében zenéjére-hangulatára nézve, olyanná marad a halálos ágyán... A haldoklónak bensejében a hangok maradnak fönn legtovább; ha már minden szervében megmeredt a halálravált egyén, belül még mindig világos és hangos az éntudata. Ebben peng és zeng élete cimbalmán a lelkiismerete. A lelkiismeret is feszült húr és éles fül, amelyben a Teremtő hangja hallik. Ezen keresztül zúgnak-búgnak az erkölcsi eszmék és égi normák. — Kedves Mária nővér: mire taksálja a lélek hallótölcséreit?... C—« A huszadik századnak egyik nagyvívmányatalálmánya a távbeszélő. Felveszem a telefon kagyló-